Magyarországon harmincéves alkotmányos hagyomány a közvetlen polgármester-választás. A kilencvenes évek elején a legtöbb közép-európai ország erre a gyakorlatra tért át, de kivételek is vannak. A rendszer nehézsége, hogy a polgármester mozgástere stabil többség nélkül korlátozott, viszont kevésbé is függ a pártjától. László Róbert választási szakértő szerint előfordulhat, hogy ezt az önállóságot tovább szűkítené a Fidesz, elsősorban az ellenzéki polgármesterek esetében. Ám az elemző szerint nem biztos, hogy a kormánypártok jól járnának egy ilyen módosítással.
Sajtóértesülések és a Rebublicon konferenciáján elhangzottak is arra utalnak, hogy ismét napirendre kerülhet a közvetlen polgármester-választás megszüntetése – legalábbis a meg nem erősített hírek szerint. Ellenzéki oldalon korábban is fel-felröppentek olyan hírek, hogy a Fidesz úgy szándékozik átalakítani az önkormányzati választások rendszerét, hogy a polgármestereket a választópolgárok ne közvetlenül válasszák, hanem a képviselőtestületi többség döntsön a településvezető személyéről. Erről beszélt Karácsony Gergely is az idei országgyűlési választások után, szerinte előfordulhat, hogy 2024-ben már nem közvetlenül választják majd Budapest főpolgármesterét. Ezt kormányoldalról eddig senki nem erősítette meg, sem most, sem korábban.
Egy ilyen új rendszerhez az alaptörvény módosítására lenne szükség, ez azonban vélhetően nem lenne akadály, miután a Fidesz a parlamenti kétharmad birtokában tíz év alatt kilenc alkalommal módosította már.
Közép-Európában a közvetlen polgármester-választás a gyakoribb, de nem egyeduralkodó: a régióban is előfordul olyan választási rendszer, amelyben a település képviselőtestületi (tanácsi) többsége dönt. Szlovákiában például közvetlenül választják a polgármestereket, ahogy Lengyelországban és Romániában is. Ugyanez a helyzet Németország és Ausztria legtöbb tartományában, amelyek néhány kivétellel többnyire a kilencvenes évek elején tértek át erre a rendszerre. Csehországban viszont máig nincs közvetlen polgármester-választás – bár az átállás gondolata ott is felmerült –, ahogy a skandináv országok is ragaszkodnak a közvetett polgármester-választáshoz. A közvetlen választásra való áttérést többnyire hasonló érvekkel indokolták ezekben az országokban: személyesebbé teszi a politikai versenyt, ami motiválhatja a választókat. Ezen kívül a közvetlenül megválasztott polgármester nagyobb eséllyel lehet képes egy pártok felett álló szemléletet megtestesíteni, mert függetlenebb az őt indító párttól.
Ezzel indokolta a Magyar Hangnak Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere is, hogy miért a közvetlen polgármester-választás híve. – Éppen azért kell a polgároknak közvetlenül választaniuk a településvezetőket, mert ez nem egy pártpolitikai munka. Mindenki tudja, hogy én tartozom egy politikai közösséghez, de polgármesterként nem a Fidesz érdekeit képviselem, hanem minden polgárét. Egy polgármester sem tud sikeres lenni, ha csak pártpolitikai alapon akar vezetni egy települést – fogalmazott. A politikus akkor azt is mondta, nem tud olyan felvetésről, hogy a mostani szisztéma változzon.
A közvetlen választás nehézségeként azt szokták említeni, hogy ha a polgármesternek nincs többsége a képviselőtestületben, az jelentősen korlátozhatja a városvezető mozgásterét. Viszonylag ritkán, de időnként Magyarországon is arra kényszerülnek polgármesterek, hogy képviselőtestületi többség nélkül irányítsanak egy települést. A 2019-es választás óta több ellenzéki vezetésű önkormányzat esetében veszett el a polgármester többsége, így volt ez Pécs, Göd és Eger mellett például Baján és Szekszárdon is. Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa Mozgalom) is többség nélkül irányította Hódmezővásárhelyet a 2018-as időközi választás és a 2019-es önkormányzati választás között – utóbbi választáson már sikerült az őt támogató pártoknak többséget szereznie. Kisebbségbe került a 2022 nyári időközi képviselőválasztás során V. Naszályi Márta (Párbeszéd) is, aki egy fideszesekből és volt jobbikosokból álló szűk többséggel a háta mögött folytatja a polgármesteri munkát Budapest I. kerületében, miután a budavári időközi választáson a Fidesz jelöltje nyert a Momentuméval szemben.
A Fidesz V. Naszályi Mártával szemben politikai szinten már most is alkalmazza a közvetett polgármester-választás logikáját. Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára a kerületvezető lemondását követelte arra hivatkozva, hogy az időközi képviselőválasztást a Fidesz nyerte, a polgármester elveszítette képviselőtestületi többségét, ezért „ha Karácsonyék valóban demokraták” akkor „bizalmi szavazást” kér a polgármester.
Mintegy háromezer önkormányzatunk van; lehetetlen a választási rendszert úgy módosítani, hogy az eredmény mindenhol csak az egyik vagy a másik politikai erőnek kedvezzen – véli László Róbert politikai elemző, a Political Capital választási szakértője. A jelenlegi helyzet alapján viszont úgy látja, hogy inkább a Fidesznek lenne kedvező a közvetlen polgármester-választás megszüntetése. – Képviselőtestületi többséget szerezni nehezebb, mint egy karizmatikus helyi politikusnak megnyerni a polgármester-választást – mondta a szakértő, hozzátéve, hogy jelenleg olyan településeken, ahol társbérlet működik, vagyis nincs többsége a polgármesternek, inkább az a jellemző, hogy ellenzéki polgármesterek dolgoznak együtt kormánypárti többségű képviselő-testülettel. Persze van példa a fordítottjára is.
A közvetlen polgármester-választás megszüntetése László Róbert szerint beleillene azoknak a kormányzati intézkedéseknek a sorába, amelyek szűkítették az önkormányzatok hatáskörét és önállóságát. – Nyilvánvaló célja a kormánynak, hogy az ellenzéki önkormányzatok kevesebb autonómiával rendelkezzenek – mondta, hiszen a közvetlen választás nagyban hozzájárul a mindenkori kormányzati hatalom ellensúlyozásához. – Bármennyi hatáskört, forrást el lehet vonni az önkormányzatoktól, és jól látszik, hogy ezzel sikerül is gyengíteni őket. De egy helyben népszerű, közvetlenül választott vezetőnek mindig lesz felülete, csatornája, szava, nem lehet teljesen elhalkítani – vélekedett László Róbert.
Azzal kapcsolatban, hogy a polgármestereket Európában, de a régióban sem mindenhol választják közvetlenül, László Róbert úgy vélekedett: összefüggéseiből kiragadva egy választási rendszert sem lehet jónak vagy rossznak minősíteni. – A Fidesz is azzal szokott érvelni, hogy a brit választási rendszerben nem csak kétharmaduk, hanem bő négyötödük lenne most, de ez torz érvelés. Azt nem szokták hozzátenni, hogy mennyivel több jogosítványa van ott a parlamenti ellenzéknek, vagy hogy milyen erős fékek és ellensúlyok korlátozzák a mindenkori brit kormányok hatalmát. Magyarországon 1994 óta közvetlenül választjuk a polgármestereket, ennek harminc év alatt kialakult kultúrája, hagyománya van – mondta a Magyar Hangnak az elemző.
László Róbert szerint nem biztos, hogy a Fidesznek feltétlenül érdekében áll a polgármesterek közvetlen választásának megszüntetése. – 2013 óta zajlik az önkormányzatok kiüresítése. A kistelepüléseken a gyakorlatban már nem igazán lehet önkormányzatiságról beszélni, de a nagyobb városokban is alig maradt önálló mozgástér. A közvetlen polgármester választás megtartása mellett az szólhat a Fidesz szempontjából, hogy az kiváló fügefalevél, amely eltakarja a helyi demokrácia leépítését.
A polgármesterek szerepe különösen megnőtt a koronavírus-járvány idején, ekkor ugyanis a városvezetőknek kellett dönteni olyan kérdésekben is, amelyek egyébként a képviselőtestület hatáskörébe tartoztak volna, így egyes kisebbségben lévő polgármesterek olyan döntéseket is meghozhattak, amelyeket a képviselőtestület valószínűleg nem támogatott volna.
