– Miért itt hőbörögnek? – kérdezi halántékán dagadó érrel egy kedves arcú asszony, miközben partnernőjével az oldalán kigördülnek cuki kis autójukon a Gyermelyi kapuján. Magyarország piacvezető tésztamárkája, egyben legnagyobb tyúktartója 55 éves, épp a születésnapját ünnepli a gyermelyi gyárban szombaton, az Una Terra Alapítvány szervezésében pedig civil tüntetők hívják fel a figyelmet a tyúkok tartási körülményeire. Azt nem sikerült tisztázni, hogy a hölgyek szerint miért baj, hogy épp itt „hőbörögnek a civilek”, mert hát hol, ha nem itt: válasz nélkül elhajtanak.
A kérdés egyszerű, nyit meg egy újabb kérdést az Una Terra: mennyit ér több százezer tojótyúk jobb élete egy olyan vállalat számára, amely évente mintegy 170 millió tojást termel, és amelynek tojástermelő cége 2025-ben 2,88 milliárd forint profitot ért el?
– Leszarom – érkezik egy kimunkáltságában tömör válasz a vendégparkolóból.
Beljebb menni nem lehet, regisztrálni kellett volna a gyárlátogatós ünnepségre, melynek végén gyermelyis szatyrokkal érkeznek vissza az ünneplők, a helyek hetekkel ezelőtt beteltek, míg mi csak két napja értesültünk a demonstrációról.
– A franc essen bele, már a mákos tésztámat sem ehetem meg nyugodtan? – reagál egy gyermekeit terelő anyuka, fogja a fejét, mert hazafelé menet el kell magyaráznia a srácoknak, hogy… és itt két opció lehetséges: hogy miért nem jó, ha kéttenyérnyi területen életüket végigszenvedő, az Isten kék egét soha nem látó nyomorult jószágok tojásaiból készül a tészta, vagy azt kell kifejtenie, miért hülyék a tüntető nénik és bácsik.
Amit ezekből a nyúlfarknyi szóváltásokból tanulságként le lehet szűrni, az az, hogy sokakat mellbevág a valóság, minek következtében gyorsan tagadni kezdik azt. Nem olyan rossz azoknak a tyúkoknak! Buták, mint a seggem, nem érzik, hogy kicsi a hely, van kaja, ez a lényeg! Olyanok is akadnak, akik egyfelől természetesen egyetértenek az állatvédelmi törekvésekkel, ne rúgják a disznót, ne verjék a tehenet, hadd szaladgáljon a csirke, de azt már nem tudják összerakni, hogy a termék, amit napról napra vásárolnak, miből készül.
Magát a születésnapi ünnepséget egyébként szintén nem értem. Hogy miért jönnek ide a kedves vásárlók, hogy aztán turnusokba osztva megnézzék a tésztagyártó sorokat, de a tojástermelő részleget – nyilván – nem. Az ember azt gondolná, hogy alapvetően kétféle tészta van: jó és rossz, meg van az, amit otthon készítenek egyesek, na annál nem létezik jobb. De hogy a tésztaételnél alapkövetelmény, hogy a tészta jó legyen, aztán hogy a szakács mivel-hogyan adja asztalra, az lesz az igazán számottevő. Hogy a tészta a vokalista vagy a basszeros a bandában, a ragu meg a szólista. A jelek szerint nem, igenis tömegek érdeklődnek a tésztájuk keletkezéstörténete iránt, leszámítva ugye az egyik alapanyagot: a tojást, így rajtuk keresztül a tyúkokat.
Az Una Terra szerint senki számára nem kérdés, hogy szűk, tömeges ketrecekben tartott állatok esetében, ahol körülbelül egy A4-es papírlapnyi élettér jut mindenkinek, nehéz bármilyen állatjólétről beszélni. Állatok millióinak teljes élete múlik azon, hogy olyan nagyvállalatok, mint a Gyermelyi, meddig ragaszkodnak a ketreces rendszerhez, és mikor köteleződnek el a ketrecmentesség mellett – mondják. – Ez már rég nem egy szűk állatvédelmi ügy – teszik hozzá. Az End the Cage Age európai polgári kezdeményezést 1,4 millió ember támogatta, saját Gyermelyi-petíciójukat pedig már több mint tízezren írták alá. A társadalmi üzenet egyre világosabb: az emberek azt akarják, hogy az állatok kikerüljenek a ketrecekből.
Az üzem vendégparkoló felőli bejáratánál skandálnak a tüntetők, ilyesmiket: „Gyermelyi pokolra megy!”; „Hogy néztek tükörbe?”; „Gyermelyi gyár: állatbörtön!”. Egy idős asszony valahogy melléjük keveredik, miközben várja a családját. Elbeszélgetnek, ezután azt mondja, eddig nem rakta össze a fejében így a dolgokat, de mostantól akkor a tésztára is ügyelni fog vásárláskor. Begördül a családi kocsi, a benne ülők látják, hogy a mama kikkel beszélget. Amikor beszáll, úgy néznek rá, mint tyúk a piros kukoricára.
Később szóba jön a durumtészta, a témát nem nehéz szóba hozni, ezt is kiabálják a tüntetők. Ez jó esetben durumbúza lisztből, valamint vízből készül és nem tartalmaz tojást. Van is ilyenje a Gyermelyinek nem egy, meg is oldaná az egész problémakört, csak hát nem mindenki szereti.
– A Gyermelyi megkerülhetetlen szereplő. Több százezer állat mindennapi életkörülményeire van közvetlen hatása, mégsem tett nyilvános, határidőhöz kötött vállalást a teljes ketrecmentes átállásra. Több mint egy éve próbálunk velük érdemi párbeszédet kialakítani és ilyen vállalást elérni, de sikertelenül – mondják a demonstráció szervezői. Az Una Terra azt szeretné elérni, hogy minél több vállalat tűzzön ki konkrét határidőt a ketrecek teljes elhagyására. – Nem fogunk egyetlen vállalatot – és egyetlen ketrecben élő tyúkot sem – hátrahagyni – ígérik.
Csipi belülről is látta a gyárat, de mivel tyúk, nem tudja elmondani, milyen körülmények vannak bent. Bő egy éves koráig itt élt, azután leselejtezték, de gazdái megmentették a vágóhídtól. Most 8 éves, ez messze nem a tyúkélet várható vége, feltéve, ha az ember, illetve a baromfi nem töltötte élete első, meghatározó részét egy szűk ketrecben. Furcsa a lába, hiányzik egy ujjperce, de jól van, ő most a tüntetés sztárja.
A tyúkok életkörülményeinek esetleges javításáról, a ketrecmentes tartásra való átállásról, az Una Terra által felvetett dolgokról megkérdeztem a Gyermelyit. Semmit nem reagáltak. A honlapjuk szerint egy több területet érintő beruházási programot valósítanak meg éppen, ennek részeként egy új tojótelep is épül. Itt jönne az a rész, amikor a gyár elmondja, milyen.
Az Una Terra aktivistái időben észbe kaptak és sikerült regisztrálniuk kettejüket a gyárlátogatásra. Hármójukat. Van egy szabad belépőjük, azt felajánlom a sajtó másik megjelent képviselőjének, egy fotós kollégának. A terrások annak reményében mennek be, hogy ott majd fogadja őket valaki a gyár vezetői közül. Nem így lesz.
Zabezsinszkij Anna, a szervezet programigazgatója a gyárlátogatás után futtában tud néhány mondatot nyilatkozni. Azért futtában, mert lejárt a területfoglalásra kapott néhány órás engedélyük, gyorsan el kell hagyniuk a helyszínt.
