Ön hogy reagált volna arra, ha felesége vajúdása idején, gyermeke születésekor bárki illetéktelen lép be a szülőszobába, legyen az szerelő, műtős, vagy bárki más? – ezt a kérdést tettem fel Facebook-üzenetben kedden délután Takács Péter egészségügyi államtitkárnak. Egyúttal afelől is érdeklődtem, hogy a Magyar Hang újságírójaként küldött korábbi interjú-felkéréseimet valóban személyesen ő utasította-e vissza, vagy csak a Belügyminisztérium sajtóosztályának munkatársai járnak így el.
A megkeresés előzménye, hogy – mint arról mi is beszámoltunk – Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy férfi beszámolója hivatkozva azt állította, hogy múlt pénteken két vízvezeték-szerelő lépett be a székesfehérvári kórház egyik kórtermébe, ahol a férfi felesége két órája vajúdott. A bejegyzés szerint a nővérek azt az utasítást kapták, hogy be kell engedniük a szerelőket a helyiségbe, ezért a férfi és egy nővér lepedővel tekerte körbe az akkor már két perces fájásoktól szenvedő nőt. A Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház alaptalannak nevezte és visszautasította mindezt. A kórház szerint nem szerelők léptek be abba a kórterembe, hanem egy kórházban dolgozó műtős, aki a mindennapi betegellátásban megszokott protokoll szerinti feladatát látta el. Takács kedden az RTL híradásán borult ki, ám posztjában lényegében elismerte, hogy karbantartók járhattak a szülőszobában, ahol ellátás zajlott.
A kérdés elküldése után nem sokkal érkezett a válasz Takács államtitkártól, amit szó szerint idézünk: „Tisztelt Szerkesztő Úr! Remélem, érzékeli, hogy a kérdése egy olyan hamis állítást rejt, ami éppen elég indok arra, hogy a Magyar Hang című propagandakiadványnak ne nyilatkozzak. Mi az, hogy illetéktelenek? Ezt milyen jogon és megfontolásból állítja? A kórház többször is részletesen és transzparensen leírt minden munkafolyamatot. Azt is, hogy miért szükségszerű sajnos néha még betegellátás alatt is elvégezni a fertőtlenítő munka végponti mozzanatait. Mi a célja azzal, hogy hazugságot terjeszt a kórházról már a kérdésében is? Ezeken gondolkozzon el őszintén, aztán akkor egyszer majd beszélgetünk!”
Ezen a ponton, még abban reménykedve, hogy sikerül érdemi választ kicsikarni Takácsból, felhívtam a figyelmét annak szürrealitására, hogy miközben ő az egészségügyi államtitkár, ő rója fel nekem, hogy, miért nevezek illetéktelennek bárkit, aki úgy lép be egy szülőszobába, hogy semmi köze az épp ott zajló szüléshez. Ezek után azt kérdeztem az államtitkártól, szavait úgy kell-e értelmezni, hogy a karbantartási munkákat végző – ezúttal épp – műtős a vajúdás segítésének és a gyermek világra segítésének „illetékese”-e. Az államtitkári kommunikációból az szűrhető le – jeleztem –, hogy az egészségügyi vezetés szerint az emberi méltósággal, a betegjogokkal és minden egyéb szemponttal összeegyeztethető, ha a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő páciensek ellátása – példának okáért szülés, születés, vagy épp haldoklás – közepette, ugyanott az infrastruktúra karbantartása is zajlik. Végezetül számára is egyértelművé tettem, hogy korábbi kérdésemben csak akkor fedezhető fel hazugság, amennyiben ő nem mondott igazat, hiszen épp korábbi nyilatkozata tette indokolttá a kérdésemet. Jeleztem továbbá, hogy a Magyar Hang az olvasóinak köszönhetően létezik, ők semmiképp nem ezt a hangnemet érdemlik.
De észrevételeim süket fülekre találtak, az államtitkár válaszát ismét elég kommentár nélkül idézni: „Látom, kísérletet sem tesz arra, hogy valóban megértse a helyzetet. Aki ön szerint illetéktelen, az az és kész. Ami az ön valóságképébe nem illik bele, az nem létezik. Tipikus liberális felsőbbrendűség, ami miatt folyamatos bukásban vannak. Isten tartsa meg jó szokásukat! Így viszont tényleg nincs miről beszélnünk. Innentől csak a hivatalos csatornákon tudom Önnel tartani a kapcsolatot. További jó vergődést!”
Az üzenetváltás innentől valóban menthetetlenül kimerült: kedd este búcsúzóul gratulált még az új gazdatesthez – hogy mire is gondolt, az már nem derült ki – és vélhetően a jövő évi választásokra, illetve annak kimenetelére utalva azt kívánta, hogy áprilisban újra éljük át „azt a csodát”. Szerda reggel szerettem még volna megkérdezni Takács Pétert a Válasz Online friss cikkéről, miszerint gyors karrierjéhez, valamint rokonai mesés gyarapodásához az egykor Fidelitas-alelnök feleségének kapcsolati hálója kellett. Újabb üzenet küldésére azonban már nem volt mód, az államtitkár ugyanis letiltott.
