Emmanuel Macron: „Rövid távon” nem lesz előrelépés a jogállamiság és az alapvető jogok kérdésében
Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja Emmanuel Macron francia köztársasági elnököt a Karmelita kolostorban 2021. december 13-án.( MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Kölcsönös udvariassági körökkel teltek Emmanuel Macron budapesti tartózkodásának első órái. Orbán Viktor miniszterelnök az Emmanuel Macron francia államfővel közösen tartott sajtónyilatkozatában arról beszélt, hogy a hazaszeretet, Európa megerősítése és az európai stratégiai autonómia kérdésében „egyet fogunk érteni Macron elnök úrral”. A magyar kormányfő kifejtette, nincs stratégiai autonómia európai védelmi ipar, saját, nukleáris energiaképesség, valamint mezőgazdasági önellátási képesség nélkül. „Ezért mi támogatjuk a közös európai védelempolitikát, támogatjuk a nukleáris energiát és támogatjuk, hogy Európának erős agráriuma legyen” - fogalmazott Orbán Viktor. Jó esély van arra, hogy „sikeres tárgyalásokat folytassunk” - mondta a miniszterelnök, a délutáni megbeszélésekre utalva. Kitért arra is, hogy 2007-ben járt utoljára francia elnök Magyarországon.

Baráti mumusok: mindkét fél jól jár az Orbán–Macron-találkozóval
Koncz Tamás

Baráti mumusok: mindkét fél jól jár az Orbán–Macron-találkozóval

Egymással ijesztgetik a szavazóikat, de Emmanuel Macron és Orbán Viktor több szempontból is profitálhat a másik félből.

Emmanuel Macron pedig azt nyilatkozta: „Közös európai gondolkodásra van szükség a külső határok jobb megvédéséért és a közös cselekvésért” Majd hozzátette: „Magyarország és Franciaország nem mindenben ért egyet, de Franciaország lojális partner és Európa-párti. Franciaországnak fontos a hazaszeretet, és a többi országgal az egymás iránti tisztelet.”

A két ország találkozási pontjaként említette az űripart és az energetikai szuverenitást, amelyet a gázimport csökkentésével, az atomenergia útján elindulva kívánnak elérni. Vannak azonban eltérő álláspontok - mondta Emmanuel Macron, aki szerint fontos a médiapluralizmus és a jogállamiság tiszteletben tartása, valamint a kompromisszumra törekvő párbeszéd. A visegrádi kormányfőkkel tervezett megbeszélésekre is utalva elmondta: lehetőség lesz beszélgetést folytatni a többi közt a digitalizáció témájáról - amely a január 1-jén kezdődő soros francia uniós elnökség egyik fontos célkitűzése lesz -, a migrációs politikáról és a jogállamiságról.

A francia elnök a miniszterelnök meghívására érkezett Budapestre, ahol az Orbánnal tartott találkozó előtt Áder János államfővel tárgyalt, és a Kozma utcai izraelita temetőben is járt, Heller Ágnes sírjánál.

„A magyar választók döntése, hogy tovább kívánnak-e haladni az európai projekttel”

„Nagyon világossá tettem újra, hogy vannak nézeteltéréseink, a jogállamiságról, a kisebbségek tiszteletben tartásáról, a diszkrimináció mindenféle formája elleni küzdelemről külön is szót ejtettem, és szó esett a korrupcióról is, ezek mind a tárgyalások középpontjában voltak" – mondta Macron francia újságíróknak a találkozó után. Sajtótájékoztatójának leiratát a francia elnöki hivatal tette közzé, melyet a 444 idézett.

A találkozójuk alapján úgy értékelte a helyzetet, hogy „magyar részről határozott vágynak érzem, hogy az áprilisi választásokig ne haladjunk ezekben a kérdésekben”. Ez szerinte a gyakorlatban azt jelenti, hogy addig az EU nem is fog pénzt utalni Magyarországnak a felújítási alapból. Visszakérdezésre aztán újra megerősítette, hogy érzései szerint „rövid távon” nem lesz előrelépés a jogállamiság és az alapvető jogok kérdésében a magyarországi választásokig.

De arról is beszélt, hogy az Magyarország és a magyar választók döntése, hogy tovább kívánnak-e haladni az európai projekttel. És bár szerinte „nyilvánvalóan nyomást kell gyakorolni” az európai normák és a szerződések tiszteletben tartására, a hatalmat nem gyakorolhatják a magyarok helyett.

(MTI/Telex)