A Nemzeti Szakszervezet közlése szerint a kormány már csütörtök délután tárgyalóasztalhoz ülhetett a korábban követeléseket megfogalmazó szakszervezetek képviselőivel. Az NSZ Taxis Tagozata és a Független Egységes Szakszervezetek Szövetsége (FESZSZ) csupán egy napja fogalmazta meg a nyilvánosságban, hogy szerintük tarifaemelésre, illetve további adókedvezményekre van szükség.
Az érintett szervezetek egyébként a miniszterelnöktől kértek rendkívüli konzultációt, arra jutva, hogy az idei tarifamegállapodást „elértéktelenítette a háború, a hiperinfláció, az energiaválság és az élelmiszerárak elszabadulása”. Kérték azt is, hogy maximalizálják a kiadható taxiengedélyek számát, illetve korlátozzák a taxis vállalkozások létszámát, valamint pontosítsák a taxisok adózási lehetőségeit.
Igaz, a tarifaemelés nem kormányzati hatáskör, és az is meglepőnek tűnik, hogy a kormány ilyen hamar hajlandó lenne leülni bárkivel is egyeztetni. A Nemzeti Szakszervezet ezt megelőzően már nem is szeretett volna a témát érintő kérdéseinkre reagálni, közölték, hogy megvárják a tárgyalások befejeződését. (Utóbb pedig Bajzik István elnök levélben kifogásolta azt a feltételezést, hogy szakmaiatlan lenne a kormánnyal való egyeztetést kezdeményezni, mondván, ők egy országos szervezet, minden taxist képviselnek. Sőt, mint hozzátette, a FESZSZ egyenesen nemzetközi szinten is képviseli a taxisokat.)
A követelések mindenesetre azonnal végigmentek a kormánypárti és a kormányfüggetlen médián is, bár kérdéses, hogy a szervezetek konkrétan hány taxist képviselnek. A közösségi médiában kifejezetten aktívak, bár rendkívül alacsony számú követővel rendelkeznek, és posztjaik is rendkívül különböző témákat érintenek. A BKK márciusi közlése szerint viszont ültek már tárgyalóasztalnál Kiss Ambrussal, sőt, most csütörtökön is a főpolgármester-helyetteshez fordultak, adókedvezményeket, rezsitámogatást és tarifaemelést kérve. A főpolgármester-helyettes a csütörtöki háttérbeszélgetésén annyit árult el, hogy hétfőn ül le tárgyalni a főváros azokkal a taxis szervezetekkel az üzemanyagárstop kivezetésével kapcsolatban, amelyekkel a 2022-es, korábbi tarifaemelést is letárgyalták.
Kerestük az Országos Taxis Szövetség elnökét is azzal kapcsolatban, hogyan érinti a taxis társadalmat a benzinárstop eltörlése, és szerintük mire lenne jelenleg szükség. Metál Zoltán elmondása szerint magánszemélyként és szakmai szervezetként is joga és lehetősége van mindenkinek segítséget kérni bárkitől, akár a kormányfőtől is, de érdemes tisztázni, kinek és mire van kompetenciája. A tarifaemelés igényével szerinte az önkormányzatokat kell keresni, hiszen erről ők dönthetnek azokon a településeken, amelyeken a taxizás már rendeletileg szabályozott. „A létszámkorlátozásról javaslatot megfogalmazni akkor, amikor amúgy is súlyos létszámhiánnyal küzd az ágazat, véleményem szerint kissé mókás” – fogalmazott Metál Zoltán.
Az üzemanyagárak emelkedése közlése szerint nemcsak minden taxist érint, de például a gépjármű-oktatókat, autómentősöket és minden közlekedési ágazatban dolgozót. Különösen azokat, akik nem jogosultak az áfa és jövedéki adó visszaigénylésére. Ezért örültek is, amikor a kormányinfón Gulyás Gergely arról beszélt, hogy keresik az esetleges kompenzálási csatornákat. Az Országos Taxis Szövetség a kamarákkal közösen mielőbbi javaslatot is készít és juttat el a kormánynak. Megkeresik a vállalkozásokat és kikérik a véleményüket is a helyzetről. Konkrét áremelési javaslatot csak akkor fogalmaznak meg, amennyiben az üzemanyagárak tartósan magasak maradnak.
A Világgazdaság is kereste Metál Zoltánt a benzinárstoppal kapcsolatban. Az elnök a lapnak azt mondta, számítottak az eltörlésére, de inkább a hónap végére várták a bejelentést. A döntéssel a 95-ös oktánszámú benzinért 641, a nem prémium gázolajért pedig már 699 forintot kell literenként fizetni. Az árstopról első körben tavaly november 15-én döntöttek.
A taxistarifa májustól már eleve a harmadával drágult, előtte pedig utoljára 2018-ban történt emelés. A hétszáz forintos alapdíjból idén ezer forint lett, a háromszáz forintos távolságarányos díjat négyszáz forintosra cserélték, a hetvenöt forintos időarányos díjat pedig száz forintosra emelték.
