Társadalmi vitát ígérnek az új Nemzeti alaptantervről

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A tanárok szakszervezeti- és Facebook-csoporttagságairól gyűjtenek információkat egy kérdőív segítségével.

Az új Nemzeti alapantervből kiszivárgott információk szerint az általános iskola hetedik-nyolcadik osztályában összevonnák a biológiát, kémiát és fizikát természettudományok tantárgy néven. Ötödik és hatodik osztályban a diákok természetismeret tantárgyat tanulnak, ezt vinnék ilyen formában tovább. A szakképzésben az összevont természettudományos tárgyakat már korábban bevezették.

A Hvg.hu értesülése szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma hétpecsétes titokként őrzi az új Nemzeti alaptantervet, ebből sikerült a hírportálnak megtudni néhány fontos elemet. Amelyek szerint a kormány lemondott a 9. évfolyamos iskola bevezetéséről – mégpedig financiális és humánerőforrási okokból –, a közoktatásból becslések szerint 2-3 ezer pedagógus hiányzik. A száz tanuló alatti kisiskolákat is górcső alá veszik, de ezeknél egyelőre nem világosak a tervek. Évekkel ezelőtt futott egy olyan elképzelés, hogy a falusi kisiskolák felső évfolyamait egy központi iskolába „terelik össze”, csakhogy azok alapján a tervek alapján 9 évig tartott volna az általános iskola, az első hat évfolyamot mindenki a saját településén járhatta volna ki.

A jelenlegi elképzelések szerint az új Nemzeti alaptanterv jövő szeptembertől lép életbe, bár ez sem biztos, mivel a minisztérium csak fél tervet kapott, a szakemberek úgy látják, hogy emiatt csúszhat a bevezetése, ráadásul új NAT-hoz új tankönyvek is kellenek, amihez lapértesülések szerint kétféle tankönyvet is készíttetne a kormány, egy államit és egy egyházit, mégpedig keresztény szemléletűt.

Az Eduline.hu úgy tudja, hogy a minisztériumi véleményezés után széleskörű társadalmi és szakmai egyeztetés indul az új NAT-tervezetről, és azt követően kerül majd az alaptanterv a kormány elé. Bódis József oktatási államtitkár szerint „nagyon szép anyag” született, a végső változat azonban függ a pedagógusok visszajelzésétől is.

A csúcstechnológia országútján

A szakportál idézi Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkárt is, aki korábban arról beszélt, hogy az állam százezer informatikai eszközzel fejleszt iskolákat az év során, mintegy ötvenezer tanár – a pedagógusok csaknem harmada – vesz majd részt informatikai továbbképzésen, hogy a beszerzett eszközöket minél felkészültebben tudják használni.

Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke pedig azt jelentette be, hogy idén 45 ezer laptopot és 800 osztálynyi, 24 ezer táblagépet (tablet) szereztek be. Jelenleg  ötezer projektor és háromezer interaktív tábla beszerzését végzik. Ezeket az eszközöket már ősszel eljuttatják az intézményekhez. Fontos cél, hogy jövőre minden ötödikes kezébe tablet kerüljön, és megtanítsák nekik a használatát.

A tanárok Facebook-csoporttagságaira is rákérdeznének?

Mindeközben a Népszava arról értesült, hogy a kormány szeptemberben szakmai felmérésnek álcázott nemzeti konzultációt küld a tanároknak. A kérdőívben többek között arról gyűjtenek információkat, hogy a tanárok hány órát tanítanak hetente, szakszervezeti tagok-e, milyen egyéb szervezetnek a tagjai, sőt még a Facebook-csoporttagságukra is rákérdeznek.

A kutatást eredetileg a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete kezdeményezte, de a PDSZ jelezte, hogy nem az ő elképzeléseik szerint halad a munka.

A minisztérium kikötése az volt, hogy a felmérést a kormányfőhöz közel álló Századvégnek kell elkészítenie, a PDSZ ebben nem talált kivetnivalót, javaslataikat elküldték a minisztériumnak. Később szembesültek a kérdőív tartalmával, ami szerintük nélkülöz minden szakmaiságot.

Az óraszámokra, munkaterhelésre általánosságban kérdeznek rá, mintha a kérdező sem tudná, hogyan épül fel egy pedagógus munkahete. Emellett olyan kérdések vannak benne, amelyek nem relevánsak a munkaterhelés vizsgálata szempontjából.

A kitöltés során ráadásul az anonimitás sem biztosított, hiszen a kitöltőnek meg kell adnia az oktatási azonosítóját. A PDSZ kezdeményezésére egyébként még 2010-ben, a Tárki közreműködésével készült egy hasonló kutatás, annak az eredményei azt mutatták, hogy egy pedagógusnak átlagosan heti 51,5 munkaórája volt. A szakszervezet elnöke szerint a terhelés azóta biztosan nőtt, ezért is lenne szükség egy szakmai alapokon nyugvó, korrekt felmérésre.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.