Tisztán az elrettentést szolgálja a gyülekezési törvény módosítása, amiben megnevezés nélkül, de egyértelműen a Pride betiltását készítik elő – mondta a Magyar Hangnak Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért szakértője. Miközben pedig interjúnk készült, a parlament 136 igen, 27 nem szavazat és nulla tartózkodás mellett, a Mi Hazánk és a Jobbik képviselőnk támogatásával elfogadta a rendezvény betiltását célzó, Stop Pride törvénycsomagot.
Hegyi szerint ez a döntés határátlépésnek számít, és nem csak a célkeresztbe vett téma – a homoszexualitással kapcsolatos véleménynyilvánítás – miatt. A rendőrség eddig a spontán vagy engedély nélküli tüntetések szervezőit büntette meg, a résztvevőket nem vegzálták, ha a gyülekezés békés maradt; a szigorítás után viszont a Pride-vonulás békés résztvevőit is szabálysértési pénzbírsággal lehetne sújtani, pusztán a jelenlétük miatt. A rendőrségnek innentől azt sem kell mérlegelnie, hogy a kérdéses gyűlés valóban sérti-e a gyermekjogokat, elég, ha a vörös posztónak tartott homoszexualitás témaként megjelenik a demonstráción.
Alkotmánysértő, de majd megoldják
A módosítás jelenleg a gyülekezés alkotmányba foglalt jogát is sérti, ami abból a furcsa helyzetből adódik, hogy a Fidesz még nem verte keresztül a következő Alaptörvény-módosítást – igaz, ez nem jelent problémát a kétharmaddal működő törvényalkotásnál, ami az alkotmányt mindig az aktuális politikai érdekekhez csiszolja. A „gránitszilárdságú” Alaptörvény soron következő, 15. módosítása ugyanis a gyerekek védelmét minden más alapjog felé emeli, az élethez való jog kivételével.
A TASZ szakértője arra emlékeztet, hogy a gyülekezés korlátozása európai és uniós jogokat sért. Ellentétes az EU Alapjogi Chartájával, ami védi és csak nagyon szűk kitételekkel korlátozza a szólás- és gyülekezési szabadságot, de szembe megy az Emberi Jogok Európai Egyezményével is. Nem véletlen, hogy a gyermekvédelmi törvény homofób passzusai miatt kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen, és nem kizárt, hogy a gyülekezési törvény módosítása is hasonló számonkéréshez vezet majd.
Nem kell megrémülni tőle
A cél tehát egyértelmű – minél több embert visszariasztani a Pride-on való részvételtől, a homoszexuális, leszbikus emberek jogai melletti kiállástól. Hegyi Szabolcs szerint azonban az ijesztgetés csak akkor éri el célját, ha komolyan veszik. „Börtönbe azért senki sem fog kerülni, ha elmegy a vonulásra, amit a szervezők, ígéretük szerint mindenképp megtartanak. A szabálysértés súlya jogilag körülbelül a gyorshajtással egyenértékű, és a kirótt bírság sem éri majd el valószínűleg a maximális, 200 ezer forintos tételt. Várhatóan pár tízezer forintról lehet szó, amit bíróság előtt megfelelő érveléssel még lejjebb lehet srófolni” – véli a TASZ jogásza, hangsúlyozva: a békés gyülekezéshez való jog alapvető emberi jog, és ha valakit emiatt retorzió ér, előbb-utóbb biztosan tud rá jogorvoslatot szerezni.
A magyarok többsége a Pride betiltását és a nemek alaptörvénybe foglalását sem támogatja
Mégis erre készül a kormány.
A Társaság a Szabadságjogokért a maga részéről segít is a védekezésben. Mivel arra számítanak, hogy rengeteg szabálysértési eljárás indul, szabadon felhasználható és letölthető mintabeadványokat készítenek a tüntetőknek. A szabálysértési eljáráshoz nem kell ügyvéd, ezeket a jogorvoslatkérő sablonokat mindenki maga is beküldheti a bíróságra a saját adataival, személyes véleményével kiegészítve.
Nagyobb tömeg, gyengülő retorziók
A törvénymódosítás újítása, hogy a rendőrség arcfelismerő szoftverrel azonosíthatja a jogellenesnek minősített vonulás résztvevőit. Egy több tízezres demonstráció „szkennelése” azonban a szoftvernek és kezelőinek is feladja a leckét. „Ez több tízezer képet, adminisztratív eljárások tömegét jelenti a rendőrség amúgy is leterhelt állományának, ami azután a bíróságokra zúdul majd” – jegyezte meg Hegyi – „tehát minél többen tüntetnek, annál kevésbé tud fellépni velük szemben a hatóság”.
A TASZ jogásza arra is figyelmeztet, hogy az arc maszkkal, sállal való eltakarása a spontán és bejelentett tüntetéseken is tilosnak számít, és büntetőeljárást vonhat maga után – míg az arcát vállaló demonstráló csak szabálysértési csekkre számíthat, ha eljárás alá kerül. Azt ugyanakkor a gyülekezési jogról szóló törvény sem tiltja meg, hogy valaki bajuszt, szakállat növesszen (vagy ragasszon), esetleg sminket viseljen egy felvonulás kedvéét.
