
Daganattal diagnosztizáltak 2021 februárjában egy nőt, aki ennek ellenére sem kapott semmilyen kezelést hónapokon át. Végül májusban meghalt ellátatlanul – számolt be az esetről a TASZ a 444-en.
Az esetismertetés szerint az Erzsébet néven említett nőnél 2021 februárjának végén állapítottak meg rosszindulatú rákos elváltozást. Ezt követően állapota egyre rosszabbodott, és bár április végétől rendszeresen megjelent a szakrendelésen, és többször is bekerült a kórházba, de rosszulléteivel sem foglalkoztak. A hozzátartozók azt állították, hogy nekik azzal indokolták a kezelések hiányát, hogy a beteg kezelőorvosa szabadságon van, és nem tudják, hogy ő mit tervez.
A család e-mailt írt a kezelőorvosnak, aki azt válaszolta: elfogadhatatlan, ha a beteget az ő szabadságára hivatkozva nem látják el. Az onkoteam elnöke ugyancsak e-mailben pedig elismerte, hogy félreértések vannak a kezelés kapcsán, majd május 10-én felajánlotta, hogy másnap telefonon megbeszéli a kemoterápiát Erzsébettel. Erzsébet állapota viszont hirtelen annyit romlott, hogy május 12-én meghalt.
Az elhunyt lánya, Ildikó a TASZ segítségével a bírósághoz fordult arra hivatkozva, hogy a kórház megsértette a magánszférához és teljes családban éléshez való jogát. – Az utóbbi nemcsak hosszabb, de harmonikusabb együttélést is jelent, amit ellehetetlenítettek azzal, hogy Erzsébet még az állapotát javító kezeléseket sem kapta meg – írta a civil szervezet. A klinikai központ ezt elismerte és megegyezett ügyfelükkel, aki végül írásos bocsánatkérést is kapott. Emellett a klinika vezetése személyesen is fogadta őt. Ildikó erről azt mondta, „a Szülészeti és Nógyógyászati Klinika igazgatójára hárult a feladat, hogy részt vegyen a megbeszélésen, látszott rajta, hogy kényelmetlenül érzi magát. Pedig édesanyám halála előtt pár nappal ő volt az egyetlen, aki próbált segíteni nekünk. Elmondta, hogy négy év alatt sok minden változott, most már prioritás, hogy a betegéletút jól dokumentált legyen és ne fordulhasson elő, hogy a szakrendelőben az orvos semmit nem csinál, amikor látja, hogy hatalmasra fújódott hassal, tolószékben viszik be a beteget, de ő nem tudja, hogy a szabadságon lévő kezelőorvos mit szeretne”. Ezeken felül a kórház azt is vállalta, hogy belső képzést tartanak az orvosok közötti kommunikációról.








