Mindenkit boncolni kellene, aki az oltást követően egy hónapon belül hal meg – hívta fel a múlt héten rá a kormányhivatalok figyelmét a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK). Ez esetben egy a koronavírus-járvány előtti, 2019. január 10-én kiadott tájékoztatóról van szó, ami előírja: a halottvizsgálatot végző orvosnak kezdeményeznie kell a kórboncolást, illetve az Oltást Követő Nem Kívánatos Esemény (OKNE) bejelentését.
A Telex halottszállítással foglalkozó forrása szerint ez újabb pluszterhet ró az egészségügyre. Orbán Viktor nemrég közölte, a regisztrált 65 év felettiek 90 százaléka már megkapta az első védőoltást. Így kifejezetten sokan lehetnek majd, akiket boncolni kell, miután az elmúlt hónapban oltást kaptak.
„A mindennapi gyakorlatban ráadásul az látszik, hogy a halottvizsgálatot végző orvoshoz – aki eldönti, hogy kér-e boncolást vagy sem – még nem is jutott el az információ, hogy a járvány alatt is ezt az irányelvet kell követni”, közölte a Telex forrása. A hamvasztásra viszont kizárólag a kormányhivatalok adhatnak engedélyt, ha pedig ezt nem ítélik meg, akkor a holttest boncolásra visszakerül a kórházba, azt hűteni és tárolni kell. Ha mindenkit visszaküldenének rá, a kórházi kapacitás végleg kifulladhat.
A kormányhivatalok munkatársai ráadásul a forrás szerint nem férnek hozzá az elhunytak betegútját követő elektronikus rendszerhez, így azt sem tudják, a beteg kapott-e az elmúlt hónapban bármilyen oltást. A túlterheltség miatt már nem is mindenhol végeznek boncolást, akad, ahol az orvosok boncolásmellőzési engedélyt adnak ki.
