Nagy felzúdulást keltett még a kormánypárti városvezetők között is a bérlakástörvény azon módosítása, amelyet Böröcz László, a Fidesz országgyűlési képviselője nyújtott be a napokban. Az ügyben megszólaló polgármesterek egyöntetű véleménye, hogy ezer milliárdos vagyonvesztést eredményezne az önkormányzatok számára. Amint arról a Magyar Hang is beszámolt, az elképzelés lényege, hogy az önkormányzati bérlakásokban élők a piaci ár 15-30 százalékáért megvásárolhatnák bérleményüket, amennyiben tavaly december 31-én már fennállt bérleti jogviszonyuk.
Az Országgyűlés egyelőre még nem döntött a törvényjavaslatról, de érdemes megnézni, milyen hatása lehet a lakáspiacra, ha a képviselők rábólintanak az elképzelésre. Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint – mint az az oldal lapunkhoz eljuttatott közleményében olvasható –mostanáig úgy léptek be a lakáspiacra az önkormányzati bérlemények, hogy bérleti jogot egy másik lakás tulajdonjogára cserélték, de akár pénz is gazdát cserélhetett a tranzakció során. Ha viszont olcsón meg tudják vásárolni az ingatlant a bérlők, nyilvánvalóan eltűnik ez a fajta lakásszerzési lehetőség a magyar ingatlanpiacról.
A szakember hozzátette, 2018 óta a tulajdonosok és közvetítők évente 237-327 ezer budapesti és megyeszékhelyen található lakásról szóló hirdetést adtak fel az ingatlan.com oldalán, de ezek közül mindössze 0,2 százalék volt a bérleti jogot kínáló hirdetések aránya. A legtöbb bérleti jogot Budapesten és Szegeden kínálták eladásra.
Az elemzés arra is rámutat, hogy a bérleti jog megszerzése általában fele annyiba került az új bérlőnek, mintha ugyanannak a lakásnak a tulajdonjogát szerezte volna meg. Tavaly például Budapesten a bérleti jogok kínálati négyzetméterára átlagosan 370 ezer forint volt, ami az 52 százalékát tette ki a tulajdonjogra vonatkozó 751 ezer forintos átlagos négyzetméterárnak. Az I. kerületben, ahol viszonylag sok a bérlakás, 63 százalékos volt ugyanez az arány. Tulajdonjog vásárlása esetén ugyanis tavaly majdnem 988 ezer forint az átlagos négyzetméterenkénti kínálati ár, miközben bérleti jog esetében 621 ezer forintot kértek a hirdetők.
A szegedi lakáspiacon pedig az átlagos négyzetméterár 46 százalékáért lehetett bérlakáshoz jutni. A megyeszékhelyen a tulajdonjognál érvényes 425 ezer forintos átlagos négyzetméterárral szemben a bérleti jogot 195 ezer forintért kínálták fel.
Mindebből az is következik, hogy amennyiben jelenlegi formájában fogadják el a bérlakástörvény tervezett módosítását, akkor még feleakkora összeget sem kell fizetni a bérlőnek a lakástulajdon fejében, mint amennyit a ugyanannak a lakásnak a bérleti jogáért kellene fizetni.
