Több száz intézményvezető és pedagógus vett részt a Belügyminisztérium meghívására azon az egyeztetésen, amelyet a minisztérium szervezett a közoktatás helyzetéről Budapesten, pénteken a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A konzultáción Pintér Sándor közoktatásért is felelős belügyminiszter is jelen volt, de felszólalt Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős államtitkár és Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára is. Több résztvevő szerint elhangzott: megváltozhat a pedagógusbérezés rendszere, aminek következtében jelentősen el lehetne térni a bértáblától a teljesítmény alapján. Pintér Sándor elismerte: rosszak az oktatás minőségét jelző mutatók.
Nem volt különösebben felvillanyozva Pintér Sándor belügyminiszter konzultáción tartott beszédétől az a pedagógus, aki az elsők között távozott az egyeztetés végén a Nemzeti Közszolgálati Egyetem épületéből – Elmondta, hogy ő nem ért az oktatáshoz, de vezetni tud. Szerinte rendet kell tenni, mert Magyarország sereghajtó helyen van számos mutató szerint az oktatás területén, és ezen változtatni kell – ismertette a beszéd néhány részletét Takács Gergely, a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium tanára.
– Azt, hogy változtatni akarnak, biztatónak tartom, de azt nem, ahogy az egészet kommunikálták. Soha nem voltam még rendőrségi eligazításon, de valami ilyesmi lehet – tette hozzá. – Pintér Sándornak olyan megjegyzései voltak, hogy talán ha a tanároknak nem lenne másodállása, akkor több idő maradna a felkészülésre. Háborogtak a kollégák. Az ilyen megjegyzések nem segítik a párbeszédet – vélekedett a tanár.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke is úgy tapasztalta: néhány igazgatóban komoly indulatokat keltettek ezek a szavak. A szakszervezeti vezető még a rendezvény szünetében számolt be arról, hogy milyen hozzászólások érkeztek a meghívott pedagógusoktól az oktatás állapotával kapcsolatban.
A szakszervezetek nem kaptak hozzászólási lehetőséget, de részt vehettek az egyeztetésen, ahová a sajtót nem engedték be.
Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke az egyeztetést úgy értékelte: végre történt valami, és ezt jónak tatja, de a titkolózást, ami az egyeztetést körbelengte, nem. – A nyilvánosság bevonásával, minél szélesebb körben az oktatás minden szereplőjével le kellene ülnie az oktatásirányításnak, és megoldásokat keresni – vélte.
Pintér Sándor belügyminiszter felszólásáról elmondta: a belügyminiszter valóban azt jelentette be, hogy a pedagógus bértáblát meg akarják szüntetni, és öt bérsávot akarnak bevezetni. A pedagógusokat az intézményvezetők és a munkaközösségek minősítenék. Hozzátette: ezen kívül azt közölte a miniszter, hogy méréssel értékelnék a diákok munkáját évente kétszer, és ezt tekintené a minisztérium a minőség-ellenőrzés alapjának.
Az egyeztetés után Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is megerősítette: bejelentette a miniszter, hogy teljesítménybérezést terveznek. A bejelentésben pozitívumnak tartja, hogy nem külső, hanem belső minőségellenőrzésről van szó. A miniszter szavai szerint öt bérkategória jönne létre, és akár 150 ezer forintos különbség is lehetne teljesítmény alapján az azonos bérkategóriába eső pedagógusok bére között. Horváth Péter szerint fontos volna, hogy ne csak az elvégzett munka minősége és mennyisége számítson, hanem a pedagógus képesítése is, például hogy tud-e több szakot tanítani, vagy képes-e idegen nyelven oktatni.
A pedagógushiány kapcsán Szabó Zsuzsa elmondása szerint az hangzott el: az oktatási kormányzat harmincról ötven százalékra akarja emelni az óraadó pedagógusok számát.
Szabó Zsuzsa elmondása szerint néma csendben hallgatták az egyeztetésre összehívott pedagógusok azt a bejelentést, hogy a tanítási napok számát a minisztérium meg akarja növelni 180 tanítási napra, és a tanév végét június 30-ban határozná meg. – Mindenki hallgatott, amikor ez a bejelentés elhangzott, de ettől ez még nem jó megoldás. A problémákat a tananyag csökkentésével kellene megoldani – mondta.
A szakszervezeti vezető szerint csalódást keltett a pedagógus társadalomban, hogy a béremelésről semmilyen konrétum nem hangzott el azon kívül, hogy a már korábban is megígért tíz százalékos emelést megkapják januártól a pedagógusok.
– Mindenki azt várta az Európai Unióval történt megegyezés után, hogy megtudja, mire számíthatunk. Az infláció jóval 20 százalék felett van, miközben a jövő évtől hatályos béremelés csak 10 százalék. De egyáltalán nem volt szó arról a béremelésről, amelyet az unióval kötött megállapodás értelmében ígért a kormány – mondta az elnök.
– Különböző mértékű kritikát fogalmaztak meg a kollégák. Főleg a polgári engedetlenségben is résztvevő fővárosi iskolák fogalmaztak nagyon keményen az oktatás bajaról. A vidéki, főleg a hátrányos helyzetű régiókban tanító kollégáink árnyaltabban fogalmaztak, de mindenki egyértelműen elmondta, pedagógus-béremelés nélkül nem fog működni az oktatás – mondta a hozzászólásokról Szabó Zsuzsa.
Horváth Péter szerint az derült ki a hozzászólásokból, hogy a hátrányos helyzetű iskolák elfogadóbbak a tankerületi rendszerrel kapcsolatban, mint azok, amelyeket korábban jobb helyzetben lévő önkormányzatok tartottak fent.
– Vannak viszont olyan kérdések, amelyekben mindenki ugyanazt akarja: ilyen a bérkérdés, a munkaidő kérdése, az iskolák felszereltsége és állapota – mondta. A Nemzeti Alaptanterv már megosztóbb kérdés és óraszámok, tantárgyi struktúra szempontjából is, és szerinte folyamatosan felül kellene vizsgálni az alaptantervet. – A legelfogadhatóbb mindenki számára az lenne, ha visszább vennénk minden tantárgy tananyagából, és sokkal nagyobb szabadságot kellene biztosítani az iskoláknak arra, hogy erről a helyi tantervben döntsenek – vélekedett.
