Bajai olvasónk egy, a városban meglehetősen gyakori, kisebb horgászbaleset miatt tetanusz elleni oltásra szorult, de ahelyett, hogy a sürgősségin azonnal megkapta volna, a recepttel elküldték a patikába. „Hatezer forintot fizettünk a vakcináért, majd másnap vissza kellett menni, újra kivárni a sort, hogy beadják. Szerencsére nem volt túl hosszú, az eset nem is tűnt súlyosnak, de nem voltam nyugodt” – számolt be róla. Kisebb kutakodásunk révén hasonló esetekről hallottunk a szekszárdi, a siófoki kórház és a debreceni klinika esetében is.
Ez a védőoltás azért fontos, mert a tetanusz nevű betegség súlyos is lehet, a Clostridium tetani nevű anaerob baktérium akár egy apró seb útján is súlyos, életveszélyes fertőzést okozhat. Jellemzően szúrt, szennyezett sérülések, állatharapások vagy rozsdás szögek jelentik a kockázatot, ilyenkor azonnal indokolt a vakcina beadása.
„Nekem is új ez az információ, valóban szokatlan gyakorlat, de sajnos nem teljesen meglepő. Egy kórházban a beteg ellátása úgynevezett HBCS-finanszírozással történik. Ez azt jelenti, hogy a biztosító egy fix összeget fizet ki az adott diagnózis és ellátás után, amiben elvileg minden benne van, ami a beteg kezeléséhez szükséges: az orvos bére, a világítás költsége, a gyógyszerek, fogyóeszközök is. Vagyis a tetanuszoltásnak a kórházi készletből kellene járnia” – mondta lapunknak Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakmenedzser. Szerinte az említett intézmények úgy dönthettek, inkább nem tartanak készleten bizonyos oltóanyagokat, és a beteget a patikába küldik. Ez nem protokollszerű, de úgy tűnik, előfordulhat: a költséget inkább áttolják a páciensre. Ha eszméletlen, életveszélyes állapotban érkezik valaki, nyilván nem küldik haza recepttel. De akinél megoldható, annál inkább így próbálnak takarékoskodni. Szerinte nem példa nélküli, hogy a betegek vagy a háziorvosok viselik bizonyos fogyóeszközök költségét. A szakember erre is hozott példát: a háziorvosok praxisukban gyakran pályázaton nyernek műszereket, de az EKG-papírt, a tesztcsíkokat már saját zsebből kell állniuk. Pénzt azonban nem kérhetnek érte a betegtől. Ez abszurd helyzet: vagy megfinanszírozzák maguk, vagy elkerülik a vizsgálatot. A tetanusz esetében azonban szerinte egyértelműen a kórház felelőssége lenne annak biztosítása. „A beteg elvileg nem hozhat be gyógyszert a saját készletéből, még akkor sem, ha fekvőbetegként bent fekszik. A szabály az, hogy az intézmény készletéből kapja meg, amire szüksége van. Itt tehát inkább arról van szó, hogy bizonyos kórházak így próbálnak kijönni a szűkös költségvetésből” – tette hozzá az orvos. Mint mondta, az egészségügyi rendszer krónikus finanszírozási gondjai egyre több abszurd szituációt teremtenek: a betegnek kell kanalat vinnie, ha befekszik, elemet vérnyomásmérőhöz, filctollat az EKG-hez.
Kerestük a bajai, a siófoki, a szekszárdi és a debreceni kórházat is. Kérdéseket küldtünk a Belügyminisztériumnak és az Országos Kórházi Főigazgatóságnak. Többek között arra voltunk kíváncsiak, mióta működik így a rendszer, mennyire számít ez bevett gyakorlatnak országosan. Mindenkitől megkérdeztük, minden betegnek ki kell váltania, akinek szüksége van rá, esetleg mérlegeli-e a helyzet súlyosságát ilyenkor. Lapzártánkig csak Tóth Gábor, a bajai intézmény főigazgatója válaszolt. Azt írta, konkrét esettörténetet nem határoztunk meg, ezért nem tudnak bővebb tájékoztatást adni. Ezenkívül egy jogszabálynak a számát is elküldte, amely a védőoltásokról szól, ám ebből nem kaptunk választ a kérdéseinkre.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2025/37. számában jelent meg szeptember 12-én.
