Tiborcz István és más NER-es celebek is elmentek az amerikai nagykövetség függetlenség napi fogadására

Szerda délután a Libegő alsó állomása melletti nagy parkolóban már világosan látszott, hogy valami nagy dolog készül a környéken: soha annyi járó motorú kormányzati Skodát nem láttam egy helyen, mint ott. Robert Palladino, budapesti amerikai ügyvivő meghívására több száz vendég gyűlt össze az USA nagykövetségének zugligeti úti rezidenciáján az amerikai függetlenség nyilatkozat kihirdetésének 249. évfordulója alkalmából rendezett fogadáson. Feltűnő volt, hogy mennyire megváltozott a vendéglista: míg tavaly júliusban a magyar kormány egyetlen fontos szereplője sem vett rész az akkor még David Pressman nagykövet által szervezett eseményen, most szinte lépni sem lehetett a kormánytagoktól, NER-közeli intézetek és médiaorgánumok munkatársaitól és egy igazi meglepetésvendégtől. Cserébe keveset láttunk a civil szervezetek képviselői közül, melegjogi aktivistát pedig egyet sem.

A szembeötlő változást Palladino az ünnepi beszédének elején is megemlítette: örül annak, hogy ilyen sokan visszatértek az Egyesült Államok misszióvezetőjének rezidenciájába. – Néhány jeles magyar vendégünk esetében már nagyon régen volt, hogy átlépte ezt a küszöböt – mondta. Az ügyvivő nagykövet lefutotta a tiszteletbeli köröket, amikor arról beszélt, mennyire lenyűgözte őt a magyarok szellemének ereje, büszkesége, elvhűsége és melegszívűsége. Trump politikájának dicsérete sem maradt ki: szerinte szövetségesek vagyunk a szuverenitásban, és abban is, hogy a saját utunkat járjuk. – Nincs több nyilvános szidalmazás, nincs több moralizálás az emelvényekről. Az az korszak lejárt – ígérte meg, a beszéd alatt sűrűn bólogató Szijjártó Péter külügyminiszter nagy örömére.

A diplomata azt is elmondta, hogy reggel Szilvásváradon kezdett, ahol a történelmi huszárezred újjáalakítására emlékeztek, és nagyon megérintette Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter azon megjegyzése, hogy ugyan a modern hadviselésben semmi szükség a huszárokra, de létezniük kell, mert az táplálja a magyar lelket. – Magyarország egy olyan nemzet, amely megérti, hogy az ereje nem a fegyverekben vagy a gazdagságban rejlik, hanem az emlékezetben, értelemben és az identitásban – fejtette ki. A diplomata beszélt egy víziójáról is: „el tudom képzelni azt a pillanatot (és remélem, nem túl távoli ez), amikor Trump elnök átkel a Lánchídon. Az amerikai és a magyar zászlók lobognak a Duna mindkét partján, és ő felmegy a várba a Karmelita kolostorba, hogy találkozzon a miniszterelnökkel. A feltámadt magyar huszárok, pompás egyenruhában, lovon ülve, büszkén tisztelegnek majd neki, amikor elhalad előttük. Ez nem csak egy erőteljes kép lenne, hanem tükrözné a hagyományokban, az erőben és az identitásban hívő két szuverén nemzet közötti valódi összhangot is.”

Az álmodozást aztán gyorsan lehűtötte azzal, hogy ez a pillanat nem jön el magától, ehhez még mindkét kormánynak sokat kell dolgoznia. Palladino arról is beszélt: az Egyesült Államok jóváhagyta egy új magyar konzulátus létrehozását Bostonban.

Az ügyvivő nagykövet külön kiemelte a beszéd végén a neves vendégeket: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, Pintér Sándor belügy- és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztereket, valamint Varga Zs. András, a Kúria és Polt Péter alkotmánybírósági elnök személyesen jelenlétét, de azt is mondta, hogy „két teljes oldalnyi név van előttem a tiszteletreméltó vendégeinkről a magyar kormányból és diplomata kollégákról, de nem olvasom fel az összeset.”

Amikor Szijjártó Péter lépett a pulpitushoz, egy mellettem álló külföldi diplomata félhangosan azt mondta, még nem volt olyan amerikai eseményen, ahol orosz ügynök kapott volna szót. A magyar külügyminiszter arról beszélt, „régóta nem volt szerencsénk ilyen kedves szavakat hallani az Egyesült Államok budapesti misszióvezetőjétől”, büszke arra, hogy az elmúlt hónapokban sikerült megteremteni az új aranykort az amerikai-magyar kapcsolatokban. Szerinte Trump elnök hivatalba lépése óta minden alapvetően változott meg a világban. Elindult a józan ész forradalma, „az új háborúk rövidebbek lettek, a régiek pedig úgy tűnik, kifulladnak”. Kitért arra is, hogy a két ország hasonlóan gondolkodik a családok és a hagyományos értékek megerősítésének fontosságáról. – Büszkék vagyunk arra, hogy tegnap elindítottuk az egész európai kontinens legnagyobb adócsökkentési programját, és a GDP 5 százalékát fordítjuk a családok támogatására, ami az OECD-térségben vezető szerepet jelent – mondta.

A miniszter dicsérte az amerikai befektetőket, akik százezer magyar állampolgárt foglalkoztatnak az itteni gyáraikban, és tavaly a kétoldalú kereskedelmi forgalom is rekordot döntött. – A magyar kormány úgy döntött, hogy 9 milliárd forint pénzbeli támogatást ad három amerikai vállalatnak, hogy beruházást hozzon létre Oroszlányban, Székesfehérváron és Budapesten az autóipar, az elektromobilitás és a digitális kutatás és fejlesztés területén. (…) Az óceán másik oldalán azt mondják: Amerika az első. Ezen az oldalon mi azt mondjuk: Magyarország az első. Adjunk esélyt a barátságunknak, hogy olyan szintre emeljük, ahol a határ a csillagos ég” – fejezte be a külügyminiszter.

A fogadás igazi sztárja mégsem a nagykövetek vagy a magyar kormányzati politikusok voltak, hanem egy váratlan vendég: Tiborcz István. Amikor mi észrevettük a forgatagban, épp az MTVA-s vezérigazgató Papp Dániel (akit előtte soha nem láttunk amerikai rendezvényen), valamint a Nézőpontos Mráz Ágoston Sámuel és az Alapjogokért Központ operatív igazgatója, Törcsi Péter társaságában beszélgetett.