A honvédelmi miniszter a 18. Nyíregyházi Huszártalálkozón hosszan beszélt a magyar huszárok fontosságáról és jelentőségéről. Felemlegette, „a magyar huszár kreatív, eszes, gyors, öntevékeny, bátor, büszke és magabiztos, ezek pedig mind olyan tulajdonságok, amelyek nemcsak katonai erények, hanem ma a nemzetek közötti versenyképesség alapját jelentik.” Később hangsúlyozta, „lesznek a most felállított és továbbfejlesztett területvédelemnek is lovasított alakulatai, de a hivatásos, profi haderő sem engedheti már meg magának, hogy az erőszakos felderítést és nagy mobilitást igénylő, különleges műveleteket végrehajtó alakulat ne jelenjen meg a soraiban. Az lehetetlen, hogy a huszárhagyományt csak az angol páncélosok vagy a francia ejtőernyősök őrizzék, jól teszik és köszönjük nekik, de nekünk is kell; hamarosan ismét lesz modern, nem lovasított, fontos harcfeladatot ellátó huszáregység a Magyar Honvédségben."
A miniszter fejtegetése arra ösztönözte Vadai Ágnes DK-képviselőt, hogy megkérdezze Szalay-Bobrovniczky Kristófot, vajon „mi lesz pontosan a feladata a nem lovasított, fontos harcfeladatot ellátó huszáregységnek a Magyar Honvédségben?”
A miniszter aláírásával pénteken megjelent parlamenti írásbeli válaszából kiderül, sem Vadai Ágnes, sem más egyszerű állampolgár nem tudhatja meg, vajon milyenek lesznek, mire ülnek, ha lóra nem, egyáltalán ülnek-e valamire a modernkori huszárok, ahogy azt sem lehet tudni, egyáltalán mi lesz a feladatuk. Szalay-Bobrovniczky Kristóf ugyanis a Magyar Honvédségről szóló törvényre hivatkozva arról tájékoztatta a képviselőt, hogy az általa kért adatok honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosak. Vagyis továbbra is homály fedi majd, a modernkori huszárok mibenlétét és feladatait.
