Titokban megszüntettette a kulturális közfoglalkoztatottak programját a kormány. A dolgozók február 28-án lejárt szerződését már nem hosszabbították meg, ráadásul ezt csak aznap közölték az érintetteket foglalkoztató intézményekkel. Ilyen például a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár. Az intézmények roppant szűkszavú tájékoztatást kaptak. E szerint a Belügyminisztérium a támogatás iránti igényeket az Emberi Erőforrások Minisztériuma ajánlására hivatkozva utasította el – derül ki a lapunk által megismert levélből.
A program körül nagy volt a csend az utóbbi időben. Hiába adták le az intézmények az igényeiket, még az informális csatornákon sem szivárogtak hírek. Csak a hónap legvégén tudatták velük, hogy elkaszálták a több éve működő programot. Szintén a kulturális közmunka befejezéséről szól más forrásból származó értesülésünk is (időközben az Azonnali.hu is írt egy cikket a témában). A program lezárása mintegy kétezer közfoglalkoztatott számára jelentette munkaviszonya megszűnését.
Az érintettek külön fájlalják, hogy a minisztériumból vagy a kormányból senki sem vállalta fel, hogy bejelenti a program befejezését. Ezzel a programban részt vevő intézményeket hozták kellemetlen helyzetbe. Végső soron ugyanis így tőlük értesülnek az érintettek arról, hogy nincs többé szükség rájuk. A kormány egyébként nem először választja ezt az intézési módot. Tavaly júniusban főként kistelepüléseken működő könyvtárakban, művelődési házakban dolgozó közfoglalkoztatottak talpára kötöttek útilaput: akkor mintegy négyezer alkalmazottat tettek utcára. Miután lapunk beszámolt a foglalkoztatók és önkormányzatok kész helyzet elé állításáról, majd pedig a hír végigfutott a hazai sajtón, mindenki felkapta fejét. Egy belügyminisztériumi iratból kiderült, a fejlemény még a tárcánál is meglepetést keltett.
Több ezer embert rak utcára a kormány | Magyar Hang
Megvágják a kulturális közfoglalkoztatottak programját, a polgármesterekkel viteti el a balhét a Belügyminisztérium.
A 2013-ban indult programban dolgozók azért kerültek a megszüntetéssel különösen nehéz helyzetbe, amiért korábban belekerültek: a munkaerőpiacon ugyanis nem találtak maguknak állást. Ennek több oka is lehet: vagy azért, mert a lakóhelyükön a végzettségükkel csaknem lehetetlen elhelyezkedni, vagy a koruk miatt vannak nehéz helyzetben. Bár a programban sok fiatal is részt vett, a jelentős hányaduk mégis 50 év körüli volt; egy részük pedig szellemi vagy fizikai állapota miatt nem (volt) képes helytállni a versenyszférában. Ráadásul az önkormányzati rendszer átalakításával – az úgynevezett feladatfinanszírozásra való áttéréssel – a helyhatóságok igyekeztek minél több embert áttolni ebbe a rendszerbe. Igaz, a kulturális közfoglalkoztatottak a legrosszabbul fizetett munkavállalók közé tartoztak: napi nyolcórás munkáért nettó 54 ezer forintot kaptak.
Alighanem ez is oka annak, hogy aki tehette, igyekezett megtalálni az utat a munkaerőpiacra. Így történt ez a Tolna megyei Grábócon is. A 170 lelkes aprófaluban a programban egymást váltva összesen négyen dolgoztak. Feladatuk a könyvtár működtetése és a rendezvények szervezése volt – utóbbi a polgármesterrel közösen. Közülük hárman is a közeli Bonyhádon találtak munkát maguknak – mondta el érdeklődésünkre Takács László (független) polgármester. Grábóc egyébként már tavaly július óta nem kapott helyet a programban. Könyvtárosuk azóta nincs, így csökkenteni kellett a bibliotéka nyitvatartási idejét. Azóta hetente csak három napon lehet kölcsönözni, és egy megbízási díjjal dolgozó révén tartják fenn a könyvtárat.
Az alapvetően középfokú végzettségű és a diplomások számára kitalált program öt év után szűnik meg. Az ily módon foglalkoztatottak száma pedig az elmúlt években időről időre csökkent. A kormány közmunkáról szóló tavalyi beszámolója szerint a programban 2015-ben 6100, míg 2016-ban 7800-an dolgoztak. 2017-ben 5800 személyt alkalmaztak. Közülük a legtöbbet (3000) a Nemzeti Művelődési Intézet alkalmazta, majd az Országos Széchényi Könyvtár (1300) és a Magyar Nemzeti Múzeum (500) következett. Mint megírtuk, 2017-ben a legtöbb kulturális közmunkást Borsod-Abaúj-Zemplén (490 személy) és Hajdú-Bihar (393) megyében, illetve Budapesten (364) alkalmazták. A legjobb munkaerőpiaci mutatója Győr-Moson-Sopron megyének van, ott mindössze százan vettek részt a programban.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/10. számában jelent meg, 2019. március 8-án.
Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/10. számban? Itt megnézheti!
