Elfogadta a Parlament azt a törvényjavaslatot, amely szerint a jövőben elveszítik közszolgálati státuszukat a kulturális intézményekben dolgozó közalkalmazottak, és munkaviszonyba kerülnek át. A Belgrád–Budapest vasútépítés iratait tíz évre titkosították a korábbi, erről szóló javaslat elfogadásával. Elfogadta a Parlament a belügyminiszternek azt a javaslatát is, amely szerint a jövőben kizárhatják a közmunkából azt, akinek rendezetlen a lakókörnyezete.
A kulturális dolgozókról szóló törvénymódosítás szerint a kormány megszünteti az ágazatban dolgozók közalkalmazotti jogviszonyát, azt munkaviszonnyá alakítva át.
A törvénymódosítás indoklása szerint az állami és az önkormányzati közszolgáltatások hatékonyabb ellátását és a kulturális dolgozók munkájának anyagi elismerésének elősegítését, a kulturális közszolgáltatások kiszélesítését és azoknak a 21. századi követelményeknek való megfelelését szolgálja a javaslat.
A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) ezzel szemben úgy gondolja, hogy hátrányt jelent a módosítás az ágazatban dolgozóknak: „A kulturális közszolgálatban dolgozók fizetése mindig is alacsonyabb volt, mint a piaci területen dolgozóké. A kisebb fizetésből adódó hátrányt a közszférának adott szerény kedvezményekkel, a foglalkoztatás nagyobb biztonságával, kiszámítható életpályával igyekezett kompenzálni, így biztosítva a megfelelően képzett munkaerőt, és a minőségi feladatellátást” – írták korábban a javaslatról, amelynek véleményezésére csak néhány napot kaptak. Az atv.hu úgy tudja, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete az alkotmánybírósághoz fordul az ügyben.
Elfogadta a Parlament – 133 igen szavazattal, 58 nem és 3 tartózkodás mellett – azt a törvényjavaslatot is, amely tíz évre titkosítja a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztésének összes iratát. Eszerint a magyar és a kínai kormány közös beruházásában (újjá)épülő vasútvonal magyarországi szakaszának megvalósítása kiemelt állami feladat. A törvényjavaslat egyik pontja kifejti, a tíz éves titkosítás azért szükséges, mert a kormány szerint a beruházással összefüggésben kötött szerződések adatainak „megismerése Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését” veszélyeztetné.
A parlamenti záróvitában a kormány részéről Fazekas Sándor azt mondta, a fejlesztéssel a mai 8-9-ről akár 2-3 órára is csökkenhet majd a menetidő, ezért a két város közti személyforgalmat is segíteni fogja és a Kínából Európába irányuló kereskedelem szempontjából is alapvetően fontos, ha elkészül, az komoly versenyelőny lesz Magyarországnak.
Hétszáz milliárdért, tíz évre titkosítva: jön a Budapest–Belgrád vasútvonal | Magyar Hang
Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője viszont közölte: miközben az ezer milliárd forintot is elérheti a teljes költség, mindent titkosítanak, a kínai fél vállalásaira sincs semmi garancia, alapvető információk hiányában szavazzák majd meg a kormánypártok a törvényt. – A nemzeti érdekek elárulásáról van szó – fogalmazott. A kormány kínai üzleti érdekekre hivatkozik a titkosításnál, ez Peking területfoglalásának nyílt kiszolgálása.
Varju László (DK) szerint „a semmiből semmibe megy ez a vasút”, mert sem Budapesttől Nyugat-Európa, sem Belgrádtól Pireusz felé nincs megfelelő összeköttetés, ráadásul Dunavarsányban például a település központján keresztül haladnak majd 160 kilométeres sebességgel a több száz méter hosszú szerelvények.
A kiemelten közérdekű beruházás Budapest-Kelebia közti szakaszát egyébként 15 százalékban a magyar fél finanszírozza, 85 százalékban a kínai biztosítja a forrásokat.
Elfogadták egy javaslatcsomag részeként Pintér Sándor belügyminiszternek azt a javaslatát is, amely szerint kizárhatják a közmunkából azt, akinek rendezetlen a lakókörnyezete. Az Alkotmánybíróság ezt a rendelkezést egyszer már megsemmisítette, amikor 2017-ben Székely László ombudsman kezdeményezésére kimondta: nem zárható ki a közmunkából, akinek rendezetlen az udvara.
Megszavazta a Ház azt a fidesz–KDNP-s törvényjavaslatot, amely kimondja: a képviselőcsoportok az országos listán mandátumot szerzett pártjuknak idén támogatást adhatnak a működési feltételeiket biztosító költségvetési kiadási előirányzat terhére. A kormánypárti előterjesztők azzal indokolták a javaslatot, hogy a koronavírus-járvány miatt a pártok költségvetési támogatásából az eredeti előirányzatok 50 százalékát átcsoportosították a járvány elleni védekezési alapba.
Elfogadták azt a törvénymódosítást is, amely megváltoztathatatlanná teszi a születéskori nemet az anyakönyvi nyilvántartásban.
A Parlament elfogadta azt a törvényjavaslatot is, amely szerint ezentúl közfeladatot ellátó személynek minősül a fegyveres biztonsági őr, a betegjogi képviselő és a parkolóőr is. A büntető törvénykönyvben az orgazdaság fogalma beolvadt a pénzmosáséba, amelynek négy alapesetét határozták meg, büntetési tételét pedig öt évben szabták meg. Szigorították az új pszichoaktív anyagok kereskedelmének büntetéseit úgy, hogy bevezették a jelentős és különösen jelentős mennyiségre elkövetést.
Szintén elfogadták azt a törvénymódosítást, amely szerint elektronikussá válik a jogosítvány 2023. január 1-jétől, így a sofőröknek nem lesz kötelező maguknál tartani a jogosítványukat és a forgalmi engedélyüket, mert azok meglétét elektronikusan is ellenőrizni lehet majd. Jövő év február 1-jétől pedig az első vezetői és forgalmi engedélyt elektronikusan adják ki. Július 1-jétől az állandó személyazonosító igazolványt elektronikus úton is lehet pótolni, míg szeptember 1-jétől a lakcím-bejelentésre lesz lehetőség elektronikusan, meghatározott esetekben.
Kedd délután – 156 igen és 38 nem szavazat mellett – megszavazta a parlament azt a 160 oldalas kormánypárti törvényjavaslatot (egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról) is, amely olyan felhatalmazással ruházná fel a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot, ami igen komoly adatbiztonsági kérdéseket vet fel. Ez azt jelenti, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat lényegében az összes állami nyilvántartásra rálátással bír majd: akár társadalombiztosítási-, betegjogi- vagy adóügyi információkra, és bűnügyi adatokra is. A szöveg alapján a szakszolgálat nem ismerheti meg a kommunikáció konkrét tartalmait, de szakemberek szerint a jogszabály nem nyújt erre kellő garanciákat. A törvényt egyébként Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jegyzi.
A javaslatot korábban kritizálta Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke.
