Nemcsak kilátástalan helyzetű, városoktól távol eső kistelepüléseken jelentkeznek súlyos problémák az egészségügyi alapellátásban – amelyre a kormány a háziorvosi körzetek átszabásával, illetve az ügyeleti ellátás Országos Mentőszolgálathoz való delegálásával igyekszik segíteni –, hanem a fővárosban is. Az Országos Kórházi Főigazgatóság honlapján elérhető, 2023. február eleji adatok szerint országosan 621 háziorvosi praxis tartósan, sok esetben több mint tíz éve betöltetlen. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb (2021-es) adatai szerint országosan 6516 háziorvosi praxis van, vagyis az orvos nélküli körzetek aránya megközelíti a tíz százalékot.
Ami a fővárosi helyzetet illeti, a mintegy 1200 körzetből 49-ben nincs tartósan, azaz több mint fél éve háziorvos: ezek közül 40 praxis 2020 – vagyis a covid-járvány kitörése – után üresedett meg. Ám az adatokból kiolvasható az is, hogy a járvány lecsengését követően sem csökkent a tendencia, hiszen a 2022 január elseje óta a megürült fővárosi háziorvosi körzetek száma 19.
Arról, hogy Budapesten miként lehetetlenül el az alapellátási szolgálat, árulkodik az 58. háziorvosi körzet Facebook-oldalán hétfőn reggel megjelent poszt, amelyben a körzet orvosa, Dr. Zsigri Szabolcs közli pácienseivel, hogy április 30-i hatállyal kénytelen felhagyni a munkával.
A poszt szerint a háziorvos azért hozta meg ezt a döntést, mert a körzet nővére nyugdíjba megy és mert egy sor a gyógyításhoz, működéshez szükséges feltétel nem adott: rengeteg időt visz el a felesleges adminisztráció, a betegutak szervezése, bajok vannak a finanszírozással, illetve kedvezőtlen változások történtek az egészségügyben, beleértve az alapellátást is, a döntésekbe pedig nem vonták be a szakmát.
„A távozás okai között szerepelnek, a teljesség igénye nélkül:
a háziorvosi fizetés megközelíti ugyan a kórházi fizetést, de feltételrendszerhez kötött
az orvosi gyógyító, oktató, kutató munka helyett egyre több felesleges adminisztrációt végzünk
az oktatási, szociális, egészségyügyi rendszer hibáit, hiányosságait kell pótolnunk
pácienseink gyógyításában mindennaposak a kudarcaink, amikor nem tudunk objektív okok miatt előrelépni, megfelelő kezelést, ellátást nyújtani
pácienseink visszajelzései alapján egyre nehezebb a helyzetük, megfelelő ellátáshoz, sőt, már időponthoz jutásuk, mind állami, mind magánszolgáltatók esetében
a költségvetésünk a jelentősen megnövekedett kiadások miatt nehezebben tartható, illetve csökkentik is
napi szinten órákat töltünk el felesleges adminisztrációval, igazolások, táppénzes papírok, szociális igazolások kiadásával
napi szinten órákat töltünk betegeink életútjának szervezésével
az elmúlt évtizedek során nem történtek kedvező változások a magyar egészségügy szervezettségében
az elmúlt időszakban kedvezőtlen változások történtek a magyar egészségügyben, az alapellátásban, az egészségügyi szervezetek bevonása, véleményének figyelmen kívül hagyásával
az elmúlt időszakban sem történtek meg a páciensek, háziorvosok, szakmai szervezetek bevonásával történő egyeztetések, nem készültek átfogó tervek.”
Ha valahol betöltetlen a háziorvosi praxis, az nem azt jelenti, hogy ott ellátatlanul marad a lakosság, azt azonban igen, hogy romlik a szolgáltatáshoz való hozzáférés. Ilyen esetben helyettesítéssel oldják meg az ellátást, ami a legtöbbször azzal jár, hogy rövidül a rendelési idő, így egy-egy páciensre kevesebb idő jut. Vidéken nem ritka az sem, hogy a betegeknek más településre kell utazniuk az alapellátásért.
