Közel négyezer kulturális közmunkást tesz utcára a Belügyminisztérium július elsejével – értesült a Magyar Hang. Közülük sokan aprófalvakban dolgoznak: könyvtárakban, művelődési házak működtetésében kaptak fontos feladatokat. A teljes cikket keresse pénteken megjelent számunkban!
Ugyanakkor a kistelepüléseken – a kulturális közfoglalkoztatottak 65 százalékát itt alkalmazzák – minimális az esélye annak, hogy ezek az emberek a munkaerőpiacon állást találjanak. Nemcsak azért, mert a néhány száz fős falvakban nemigen akad hasonló munkakör, hanem mert e helyeken a programban részt vevők többsége 50 év körüli; egy részük pedig szellemi vagy fizikai állapotuk miatt nem képes a versenyszférában helytállni.
A balhét mindenesetre a polgármesterekkel vitetik el. Mivel a kistelepüléseken rájuk hárul az ilyen ügyek intézése, nekik kell az érintetteket tájékoztatni arról, hogy hétfőtől nem lesz munkájuk. A faluvezetők a napokban kapták meg a levelet, ami egy tavalyi kormányrendeletre hivatkozik. Ebben jelölték meg célként a közfoglalkoztatottak számának csökkentését. Ezen kívül a szakképzett munkaerő hiányával indokolták a lépést.
A lapunk által megkeresett polgármesterek azt mondták, a döntést alighanem mindenhol megérzi a kulturális élet. Ráadásul azokon a településeken, ahol korábban is voltak kulturális alkalmazottak, igyekeztek ebbe a programba áttolni az embereket, mivel így a bérüket az állam állta.
Ilyen például a Tolna megyei Grábóc is. Takács László (független) polgármester érdeklődésünkre azt mondta, kulturális közfoglalkoztatottak hiányában például a 2500 kötetes könyvtár heti húszórás nyitvatartási idejét biztosan csökkenteni kell. A kétszáz lelkes, Bonyhád-közeli faluban a program 2013-as indulása óta egy-két embert mindig be tudtak vonni a programba, akik nagy segítségére voltak a polgármesternek. Ők szervezték a falunapot és más rendezvényeket. Ha pótolni akarják őket, azért már az önkormányzatoknak kell a zsebükbe nyúlniuk, már ahol tudnak.
Takács László szerint sejthető volt, hogy jelentős változás várható. Márciusban (egy hónappal a választás előtt) ugyanis már csak három hónapra vehették fel a dolgozójukat. A Borsod megyei Trizsen úgy kezelnék a helyzetet, hogy a kulturális közmunkásukat egy másik programba helyeznék be – magyarázta Mácsi Istvánné (független) polgármester.
A középfokú és diplomás végzettségűeknek átmeneti munkát biztosító programot 2013 őszén indították el, lebonyolításával az azóta megszüntetett Nemzeti Művelődési Intézetet bízták meg. A polgármesterek szerint a megfogalmazott célokat – miszerint mutassák be a helyi értékeket és járuljanak hozzá a közösségi élet újjászervezéséhez – jól szolgálta, ezért állnak érthetetlenül a döntés előtt. Ráadásul nem volt titok, hogy messze az összes közmunkaprogram közül innen vette fel a legtöbb embert a munkaerőpiac.
A kormány közmunkáról szóló beszámolói szerint egyébként az utóbbi években csökkent a programban foglalkoztatottak száma, de messze nem olyan jelentős ütemben, mint amilyen leépítésről most döntés született. 2017-ben a legtöbb kulturális közmunkást Borsod-Abaúj-Zemplén (490 személy) és Hajdú-Bihar (393) megyékben, illetve Budapesten (364) alkalmazták, míg a legjobb munkaerőpiaci mutatóval bíró Győr-Moson-Sopron megyében mindössze százan vettek részt a programban.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 7. számában jelent meg, 2018. június 29-én.
