
Több iskolában konkrét elvárásként jelent meg az a központi ajánlás, amely alapján csak azokat a tanulókat lehetne felvenni, akik a központi írásbeli felvételin elérnek egy bizonyos minimumpontszámot – írta a Népszava. Ezek igen magas pontszámok: a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban legalább 70 pont elérését írják elő a lehetséges százból, a nyelvi előkészítőknél minimum 60, a négy évfolyamos képzéseknél 50 pontot kellene szerezni a központi felvételin, amelyet most szombaton tartanak.
A lap felsorol pár gimnáziumot, amelynek az idei felvételi tájékoztatójában már kötelező feltételként szerepel az említett ajánlás. Ilyen a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium, a Móricz Zsigmond Gimnázium (ahol a négyosztályosnál még a központi ajánlásnál is magasabb minimum pontszámot írnak elő) vagy a Budai Nagy Antal Gimnázium.
Hogy miért aggályos a központi ajánlás kötelezővé tétele, azt jól mutatja egy szülői bejegyzés a Szülői Hang Közösség oldalán. „Hat osztályos gimnáziumba a lányom 60 pontos felvételit írt 2017-ben. Kitűnő tanuló volt, kitűnőre érettségizett: 95 százalék angol emelt érettségit, 92 százalék történelem emelt szintű érettségit tett, 480 felvételi ponttal jutott be jogi egyetemre. Az új követelmények alapján nem jutna be a gimnáziumba. Tiltakozom a 70 pont minimum ponthatár ellen” – áll a bejegyzésben. A Szülői Hang közleménye szerint a kormány elsorvasztaná a gimnáziumi képzést, ennek egyik eszköze a központi ajánlás. „A kormányzat azt tervezi, hogy a gimnáziumi képzés arányát 40 százalékról 30 százalékra, vagy még ennél is alacsonyabbra szorítja, vagyis legalább minden 4. gimnáziumi férőhelyet megszüntetnek; ennek a stratégiának lehet része a korlátozás, amely önmagában nézve értelmetlen és idegen a jelenlegi felvételi eljárásrendtől” – fogalmaztak.
Miklós György, a Szülői Hang képviselője azt mondta, a visszajelzések alapján több tucat iskola lehet, ahol nem ajánlásként, hanem utasításként értelmezték a központi elvárásokat. Szerinte a felvételi rendszert is torzítja, hogy az egyik gimnáziumban kötelezően előírtak minimum pontszámokat, a másikban nem. Úgy véli, mindez egy „nagyobb stratégia” része, amely a gimnáziumi képzés elsorvasztását célozza.