Új hivatal felállításával szerezné vissza a magánzsebekbe vándorolt közvagyont a Magyar Péter által vezetett Tisza Párt. Erről a jogászból lett politikus beszélt pártja szombati kongresszusán. A Tisza választási győzelme esetén felállítandó Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -Védelmi Hivatal azzal próbálkozhat, ami a megelőző több mint 30 évben egyetlen kormányváltás után sem sikerült: sem 2002 után az MSZP-s Keller László közpénzekért felelős államtitkárnak, sem 2010 után a fideszes Papcsák Ferencnek, sem pedig később Budai Gyulának elszámoltatási kormánybiztosként.
A vagyonvisszaszerzési hivatal egyelőre politikai ígéret, és senki nem tudja, hogy mi fog belőle megvalósulni – hívta fel a figyelmet a Magyar Hang érdeklődésére Martin József Péter, a Transparency International (TI) ügyvezető igazgatója. – Az azonban állítható, hogy a jogi elszámoltatásra, ezzel párhuzamosan az állami vagyonvesztés vizsgálatára és annak visszaszerzésére van társadalmi igény, hiszen ipari mértéket öltött a közpénz magánzsebekbe vándoroltatása. Emiatt közérdek is fűződik ahhoz, hogy az így kiszervezett vagyont próbálja meg majd visszaszerezni az új kormány. A Tisza Párt választási győzelme esetén nem pusztán kormányváltás, hanem rendszerváltás történne, hiszen 16 évnyi Fidesz-kormányzás érhet véget, amelynek során alapjaiban sérült a jogállamiság és a demokrácia – mondta az ügyvezető.
Szerinte a nulladik lépés a rendszerváltásban a korábban a közjogi rendszer részét képező fékek és ellensúlyok rendszerének helyreállítása – ideértve az igazságszolgáltatás teljes spektrumában a függetlenség helyreállítását; illetve a legfőbb ügyészség pártatlanságának biztosítását. Néhány olyan kulcsintézmény függetlenségének helyreállítása is szükséges, mint a Gazdasági és Versenyhivatal vagy éppen az Állami Számvevőszék. Ha mindez megtörténik, felelősségre vonhatók a vagyonvesztés felelősei. Hogy a majdani új kormány milyen módon és sebességgel tudja majd helyreállítani a demokratikus fékeket és ellensúlyokat, az a választási eredményből fakadó felhatalmazás mértékétől függ. Martin József Péter azt mondta, ezek előfeltételei egy hatékony – a jogállamiság elvei szerint zajló – vagyonvisszaszerzési eljárásnak.
Felvetésünkre, hogy van-e értelme új hivatal felállításának, ha az nem kapja meg a hatékony működéshez szükséges jogköröket, a TI ügyvezetője azt felelte: bár van társadalmi igény az elszámoltatásra, de egy új hivatalnak csak akkor van értelme, ha az kellő felhatalmazással rendelkezik. Annak nem látja értelmét, hogy az új szervezet egyfajta duplikált ügyészségként működjön. Kulcskérdésnek tartja: hiteles, független személyek álljanak az intézmény élén, a közjót szolgálják, és nem pártpolitikai érdekeket szolgálnak. Erre és a több állami intézményre is igaz: a függetlenséget szavatolni kell, ha ez nem sikerül, akkor az cseberből vederbe eset lenne.
Szerinte a nagy, Magyar Péter által is említett rendszerszintű ügyekkel feltétlenül érdemes lesz foglalkozniuk az állami szerveknek. Ezek azok a vagyonjuttató rendszerek és mechanizmusok, amelyek lehetővé tették a NER-es szereplők mesés gazdagodását. Az erőforrás-újraelosztás csatornái mások mellett a közbeszerzési eljárások, a magántőkealapok, a hosszú távú koncessziók vagy az alapítványok. Azt ma még lehetetlen megmondani, hogy mennyit lehet visszaszerezni, de azt valószínűsíti, hogy akár több ezer milliárd forintnyi vagyon is visszanyerhető lehet jogi eljárások végén. Véleménye szerint a 35 éves koncessziós szerződések felülvizsgálhatók, a legnagyobb kihívást a magántőkealapok jelenthetik, ahol a végső tulajdonosokra csak következtetni lehet. A közbeszerzési rendszer pártatlansága is helyreállítható szabályozási eszközökkel.
Martin József Péter felhívta a figyelmet: mára a magyar gazdaság 25-30 százaléka a NER-es szereplők tulajdonában van – ez az arány annak fényében különösen jelentős, hogy a gazdaság összteljesítményének a felét a multik teszik ki. – A NER-es cégek szinte minden ágazatban megtalálhatók, néhány szektorban szerepük meghatározó. Mint mondta, ezek a NER-cégek névlegesen magánvállalatok, így nem vonatkoznak rájuk a közpénzszabályok, de mégis az állam, avagy a jelenlegi hatalmi elit szűk köre rendelkezik felettük. Ahhoz, hogy ezeknek a javaknak legalább egy része visszaszerezhető legyen, új jogi megoldásokra lesz szükség, amelyeknek meg kell felelniük az Európai Unió által is megkövetelt jogállamiság kritériumainak – jelentette ki.
A Nemzeti Bank ügyeit is firtatnák
A Tisza Párt a koncessziós szerződések, a Magyar Nemzeti Bank, a vagyonkezelés mellett az Orbán-kormány olyan kiemelt beruházásainak vizsgálatát is ígéri, mint a Paks II. beruházás; a Puskás Aréna, az Atlétilai világbajnokság, a zuglói irodaház vagy éppen a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér visszavásárlásának ügylete. Ezen kívül az MBH Bank és a Budapest–Belgrád vasútvonal ügyeit is terítékre venné. Kutatnák a kommunikációs, kutatási és kampánymegrendeléseket, az EU-s források felhasználását, az energiabeszerzéseket, a TAO-pénzek felhasználását is – derül ki a párt korábbi közleményéből.
