Több nevelő-oktató munkát segítő szakembert kell bevonni az oktatásba, hogy csökkenjenek a pedagógusok adminisztratív és egyéb terhei – áll a kormány most közzétett, Európai Unió számára készített köznevelési stratégiájában, amit a Magyar Hang vett észre.
A 2021-2030-ra szóló stratégia végén számszerűen is meghatározzák, hogy az oktatásra vonatkozó mutatószámokban milyen változást várnak 2030-ig. A célkitűzés szerint 2030-ra a tanárok felének kellene IKT-eszközöket (infokummunikációs technológiai eszköz) alkalmaznia legalább órái 40 százalékán – ez most a pedagógusok 33,12 százalékára igaz. A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók arányát 7,46 százalékról 6,5 százalékra csökkentenék. A legalább egy idegen nyelvből használható nyelvtudással rendelkezők arányának a 2016-os 42,4 százalékról 60 százalékra kellene emelkednie, az interaktív táblával, kijelzővel, munkaállomással felszerelt tantermek arányának pedig 50,19-ről 60 százalékra.
A pedagógushiányt béremeléssel és a frissen pályára lépő pedagógusoknak nyújtott szakmai támogatással ellensúlyozná a kormány a stratégia szerint – utóbbi támogatás lehetőségét a stratégia szerint az iskolafenntartóknak kell megteremteniük.
Bizonyos esetekben azonban a pedagógusok számának növelése helyett pedagógus asszisztensek vagy egyéb szakszemélyzet bevonását is alkalmasnak tartanák arra, hogy a pedagógusok által ellátott adminisztratív, technikai és egyéb szakmai feladatok
mennyiségét csökkentsék. „A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők (röviden: NOKS) arányának emelése indokolt, hiszen így tehermentesíthetjük a pedagógusokat.” – írják.
A nem feltétlenül mester szintű végzettséggel rendelkező, a pedagógiai folyamatot átlátó, az innovációban jártas szakemberek a stratégia szerint alkalmasak lehetnek olyan feladatok ellátására, amellyel tehermentesítené tudnák a pedagógusokat. (Ilyen például a tanulókkal kapcsolatos adatszolgáltatások, az étkezés szervezése és lebonyolítása, a hiányzásokkal kapcsolatos adminisztráció, mérések, vizsgák szervezése, lebonyolítása, a továbbtanulás adminisztrációja, gyermekek kísérése, orvosi vizsgálatok szervezése és lebonyolítása és az óramenedzsment kapcsán a digitális feladatok előkészítése).
A pedagógiai asszisztensek hiányát, illetve csekély számát az oktatás szereplői időről időre felvetik – a Magyar Hangnak legutóbb az iskolaőr-rendszer bevezetése kapcsán a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter beszélt a pedagógusok egyre növekvő munkaterheiről és arról, hogy az iskolaőrök mellett – akiknek az alkalmazása szerinte csak a fegyelmi problémák tüneteit lehetnek képesek kezelni – legalább ugyanannyi, de inkább még több pedagógiai asszisztens alkalmazását kellene lehetővé tenni ahhoz, hogy eredményt tudjanak elérni a nehezen kezelhető tanulókkal.
A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők létszámának bővítése mellett a stratégia alapján felülvizsgálnák a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítőkre vonatkozó szabályozást is, hogy azt rugalmasabbá tegyék, és az intézményi egyedi igényeket jobban lehessen érvényesíteni.
