Pert indít a Magyar Hangot kiadó cég a Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány ellen, miután a törvényes határidőig sem adták ki a lapunk által kért közadatokat.
A Magyar Hang 2025. február 10-én nyújtott be közérdekű adatigénylést a Schmidt Mária által vezetett alapítványhoz arról, hogy a Puskás múzeum létrehozására a kormány által biztosított legalább 3,9 milliárd forintnyi közpénzt hogyan használták fel. Az alapítvány azonban – törvénysértő módon – a február 25-én lejárt 15 napos határidő ellenére máig nem válaszolt a közadat-igénylésünkre, ehelyett a Terror Házát is vezető Schmidt Mária a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz fordult. Azt kérdezte tőlük, ki kell-e adnia az adatokat, „ha azokat jelentős részben külföldről finanszírozott szervezet, újság kéri”. Felvetette azt is: „nem sérti-e az ország szuverenitását, ha a közérdekű adatok külföldi szervezetekhez kerülhetnek?”. Az igazgató szerint „nagy mennyiségű adatot” kértünk tőlük, pedig mi mindössze arra vagyunk kíváncsiak, mire költötték el a legalább 3,9 milliárd forintnyi közpénzt.
Szemtől szemben Schmidt Máriával
Avagy mi történik a pincében és hogyan igyekeznek visszatartani közérdekű adatokat a XXI. században.
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványt „állami közfeladat folyamatos biztosítása céljából” hozta létre a kormány, ezért a Schmidt Mária vezette alapítványnak eleve kötelessége lenne külön kérés nélkül, mindenki számára hozzáférhetővé tenni az adatokat a honlapján. Ehhez képest ott a szervezet vezetőin és a működés alapdokumentumain kívül, a vonatkozó törvénynek (az úgynevezett infótörvénynek) megfelelő közzétételi lista nem érhető el. Pedig az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény világosan rendelkezik arról, hogy kinek és milyen adatot kell közzétenni:
32. § A közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben – így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan – köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.
33. § (1) Az e törvény alapján kötelezően közzéteendő közérdekű adatokat internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is adatvesztés és -torzulás nélkül kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen kell hozzáférhetővé tenni (a továbbiakban: elektronikus közzététel). A közzétett adatok megismerése személyes adatok közléséhez nem köthető.
Cikkünk, amely miatt Schmidt Mária a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz fordult
A Puskás Múzeum egyik emeletén több szó van Rákosi Mátyásról, mint arról a futballistáról, akiért bejött ide a néző. Az adófizetők legalább 3,9 milliárd forintnyi közteherrel járultak hozzá a létrejöttéhez.
Az 1. melléklet szerint számos szervezeti, működési és gazdálkodási adatot közzé kell tenni. Így például:
– A közfeladatot ellátó szerv által nyújtott, az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatok, kivéve, ha a közzététel előtt a költségvetési támogatást visszavonják vagy arról a kedvezményezett lemond
– Az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő, ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezése (típusa), tárgya, a szerződést kötő felek neve, a szerződés értéke, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartama, valamint az említett adatok változásai, a védelmi és biztonsági célú beszerzések adatai és a minősített adatok, továbbá a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti beszerzések és az azok eredményeként kötött szerződések adatai kivételével
Összegezve tehát: a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány közfeladatot lát el, és mint ilyen köteles lenne a törvény által felsorolt közérdekű adatokat külön kérés nélkül, mindenki számára hozzáférhető módon közzétenni honlapján.
