Elárasztják a magyar bírói panaszok az Európai Bizottságot a megalázóan alacsony fizetések miatt – írta a Hvg.hu. A sort néhány hete a Budapest Környéki Törvényszék bírója, Oláh Gaszton nyitotta, aki azért fordult Brüsszelhez, mert „a bírói és ügyészi kar évek óta kényszerű szemlélője annak, hogy az illetményekben megnyilvánuló társadalmi megbecsültsége hogyan süllyed egészen méltatlan mélységekbe”. A bíró már akkor arra biztatta kollégáit, köztük az igazságügyi alkalmazottakat is, hogy kövessék példáját, mert – ahogy fogalmazott – minél többen vannak, annál jelentősebb lesz a fellépésük.
Úgy tűnik, kérése meghallgatásra talált, az Európai Bizottság erre szolgáló oldalán azt közölte, hogy „nagyszámú” panasz érkezett be hozzájuk, „a magyarországi bírói és bírósági alkalmazotti illetmények szintjével és az ilyen illetmények automatikus indexálásának hiányával kapcsolatban”. Azt, hogy pontosan hány bejelentést kaptak, sem most, sem korábban nem közölték, de azt a Bizottság is elismerte, hogy azok száma „igen jelentős”.
Az Európai Bizottság szóvivője korábban úgy fogalmazott, hogy „nagyon alaposan értékelik” a hozzájuk beérkező hivatalos panaszokat, a bírók javadalmazása pedig az uniós jog szerint a bírói függetlenség alapvető garanciája. A mostani közleményből arra lehet következtetni, hogy a benyújtott panaszok nagy száma nem teszi lehetővé, hogy mindegyikre egyesével válaszoljon a Bizottság. Az EB-nek most legfeljebb 12 hónapja van megvizsgálni a panaszokat, ha pedig azokat megalapozottnak találja, akkor kötelezettségszegési eljárást indít, mely akár az Európai Bíróságon is landolhat. Magyarországon jelenleg bruttó 566 660 forint a bírói illetményalap, amelyet pótlékok egészítenek ki. Ennél rosszabb helyzetben vannak az igazságügyi alkalmazottak, akiknek bére szintén a bírói illetményalaphoz kötött. Nem ritka például, hogy a nélkülözhetetlen munkát végző jegyzők mindössze 230-260 ezer forintot visznek haza havonta, és egymás után mondanak fel, mert nem tudnak megélni.
