Tönkreteheti a természetvédelmi eredményeket a fakivágások megkönnyebbítése

Tönkreteheti a természetvédelmi eredményeket a fakivágások megkönnyebbítése

Erdőirtás Balatonfűzfőn (Fotó: Facebook/Varga László)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Teljesen tönkreteszik a természetvédelem előző negyven-ötven évben elért eredményeit – így kommentálta megkeresésünkre a fakitermelést megkönnyítő kormányrendeletet a Greenpeace munkatársa. Rodics Katalin szerint ebben nem is az a legfájóbb, hogy a természetvédők így hiába dolgoztak, hanem az, hogy arról az élővilágról van szó, amely az ország jövőjét biztosítaná. Ezt pusztítják egy nagyon rövid távú cél érdekében, ráadásul a klímaválság közepén.

A Magyar Közlönyben megjelent friss kormányrendelet szerint a fakitermelés tilalmi időszakára vonatkozóan jogszabályban vagy hatósági döntésben megállapított korlátozást nem kell alkalmazni. Mindez a veszélyhelyzet ideje alatt marad érvényben, és a tűzifaigények kiszolgálását célozza. Így védett természeti területen nem őshonos fafajokból álló állomány kitermelése után, az erdő felújításakor nem szükséges fafajcserés szerkezetváltást végezni, az erdőfelújítás „természetes úton is elvégezhető”. Az erdőgazdálkodáshoz szükséges közelítőnyom-hálózat pedig hatósági engedély nélkül kialakítható lesz a jövőben.

A döntés kapcsán többen a természetvédelemre mért csapást emlegettek. Schiffer András ügyvéd, korábbi parlamenti képviselő is azt írta az oldalán: „2022. augusztus 4. – a nap, amikor a természetvédelem megszűnt Magyarországon.” Majd hozzáfűzte: „Az erőforrások elrablásával veszélyhelyzeteket idézünk elő, majd veszélyhelyzetekre hivatkozva fokozzuk az erőforrások elrablását.”

Rodics Katalin kutatóbiológus is kiemelte, az érintett élővilág kellene ahhoz, hogy egészséges levegőnk, tiszta vizünk, a mezőgazdasági termelésben segítségünkre lévő élővilágunk legyen. Ide sorolva a madarakat, amelyek féken tartják a mezőgazdasági kártevőket, illetve a rovarokat is, amelyek beporoznak. A széndioxidot elnyelő erdőkre lenne szükség, egészséges és idősebb fákra, a helyzeten pedig nem segít, ha beültetünk húsz facsemetét ötven levéllel a helyükre. Azzal, hogy a védett területeken is kivághatják az idősebb fákat, és nem kötelező őshonos fafajokat újratelepíteni, olyan pusztítást végeznek, ami veszélyezteti a jövőnket is – fogalmazott a kutatóbiológus. Miközben már elértük az 1,4 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést, rendkívüli az aszály és a szárazság, és az elmúlt években az energiahatékonyabb gazdaság kiépítéséért sem sikerült sokat tenni. Így például azért, hogy a lakosságot segítsék a házak megfelelő szigetelésével, ami segíthetne abban is, hogy a rezsiárak ne szökjenek az egekbe.

A most kivágott fákat továbbá nyolc-tíz hónapig kellene minimum szárítani, hogy az elégetés során hatékonyan adják le a hőt – tette hozzá Rodics Katalin. Így végül kettős a pusztítás, először elveszik a természettől, ami megköti a szén-dioxidot, majd elégetik nagyon rossz hatásfokkal, tovább szennyezve a levegőt.

Korábban mi volt a helyzet ezen a téren? – kérdeztük. A kutatóbiológus kifejtette, a védett területeinken a nemzeti parkok hozzájárulásával alakították ki azokat a terveket, amelyek a fák kivágásáról szóltak. De így sem száz százalékosan tartották be ezeket az elmúlt tíz évben, így a Bükki Nemzeti Parkban is kivágtak százhúsz éves erdőket, a fákat a Mátrai Erőműbe és egyéb helyekre szállítva – jegyezte meg a Greenpeace munkatársa.

Tehát már korábban sem tartották be teljesen a jogszabályokat, de most elengedik teljesen a gyeplőt – fogalmazott. Rodics szerint az erdőborítottságot mindenképpen meg kellene pedig tartani, nem pedig tarvágásokat végezni. Ahol pedig nem őshonos fafajok vannak, például akácosok és egyéb telepített fák, ott ezek után is honosakkal kellene pótolni ezeket. Ezek a fajok tudják ugyanis az élővilág többi elemét is támogatni, egyes tölgyfákon például több száz rovarfaj él, és rengeteg madárfaj is kötődik az őshonos fákhoz.

Bár a jelenlegi vészhelyzetben a megnövekedett faigény kielégítése indokolhatja a többlet-kitermelést, ennek mértéke nem léphet át egy határt anélkül, hogy erdeink komolyan károsodjanak – erről már a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője, Dr. Gálhidy László beszélt a Magyar Hangnak. A szakember szerint a kormányrendelet leginkább aggályos pontjai között szerepel, hogy a fakitermelés vegetációs időben is lehetséges. Így különösen tavasszal, a madarak költési idejében számíthatunk jelentős pusztításra. Az őshonos fafajú erdők vágáskorának csökkentése pedig nemcsak a fiatal erdőknek árt, hanem azoknak az idősebbeknek is, amelyeknek maradt volna még néhány évtizedük a kitermelésig. A védett területeken a tarvágás újbóli lehetővé tétele nemcsak természet-, de klímavédelmi szempontból is hátrányos. Az pedig, hogy az idegenhonos fafajú erdők kivágása után nem kell helyreállítani a természetes erdőtakarót, évtizedekre vetheti vissza Gálhidy szerint is a természetvédelmi törekvéseket.

A WWF programvezetője megjegyezte, az agrárminiszter engedélye alapján bármikor el lehet térni a körzeti erdőterv jelenlegi előírásaitól, ez pedig szinte minden erdő esetében egyenlő a kitermelés kockázatával. Az, hogy a rendelet végül mekkora fatömeget fog érinteni, a veszélyhelyzet időtartamán is múlik, de hosszú távú következményei évtizedekig velünk maradnak.

A rendeletet bírálta több ellenzéki párt is. „A Fidesz-kormányon kívül nincs több olyan kormány Európában, amely a klíma- és vízválság korában erdőirtásba kezd, holott ezzel nem oldja meg az energiaválságot, csak még kiszolgáltatottabbá teszi hazánkat a klímaváltozás következményeinek. Egyben követeljük, hogy a bükkerdőket mindenképp vonják ki a rendelkezés alól! A Fidesz-kormány tévesen azt gondolja, hogy a fakitermelés növelésével kezelni tudja az energiaválságot, holott a frissen kivágott fa – az akác kivételével – rossz fűtőértékű, emellett szennyezi a környezetet, tehát nem nyújt ezen a télen megoldást a fűtési gondokra. Ellenben, ha a kormány most kétségbeesett kapkodásában a fák, az erdeink ellen fordul, súlyosan veszélyezteti a klímaváltozáshoz való alkalmazkodóképességünk” – üzente az LMP képviseletében a fenntartható fejlődés bizottság elnöke, Keresztes László Lóránt.

A Párbeszéd társelnöke, Szabó Rebeka pedig azt írta a Facebook-oldalán: „Az Orbán-kormány nemcsak megszorításokkal próbálja az ellopott és elszórt pénzek miatti költségvetési lyukat betömködni, de a jövőnket is fel akarja élni! A tegnap kijött kormányrendelet szerint a Fidesz teljesen eszetlen módon akarja alárendelni az erdőket a tűzifakitermelésnek. Klímaválság és biodiverzitás-válság idején az erdők az egyik legfontosabb természeti erőforrásunk, kötelességünk fenntarthatóan művelni őket! ÉS VAN MÁSIK MEGOLDÁS. A kormány ahelyett, hogy kandallókat gyártat, meg az iskolákban fatüzelésre akar átállni, inkább a lakossági és intézményi napelemes áramtermelést és a hőszivattyús fűtés kiépítését kéne támogatnia! Létezik és elérhető a környezetbarát technológia, amivel fűthetjük és nyáron hűthetjük is a lakásokat, ennek a felszerelését kéne államilag segíteni, nem az erdőket tarra vágni!”

 

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.