– Mindenki csinálhatja maga, de támogatásra ne számítson. Csak azok a cégek fognak támogatást kapni, ahol az önkormányzatok átadják a tulajdonukat ingyen a magyar állam számára – így foglalta össze a vízművekkel kapcsolatos, Technológiai és Ipari Minisztériumban folytatott tárgyalások eredményét a levelében a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Schmidt Jenő, Tab fideszes polgármestere. Polgármestertársainak azt javasolta: ha nem képesek működtetni a vízműveket, adják át azt minél hamarabb az államnak, mert segítségre nem számíthatnak. Az önkormányzatok nagy részének azóta probléma a vízművek fenntartása, mióta 2013-ban az állam befagyasztotta a díjakat, de az így keletkező veszteséget nem pótolta vissza. Az üzemeltetés kérdésében egyelőre nem lát tisztán Schmidt Jenő, aki régóta ellenzője az állami fenntartásba adásnak, szerinte az az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti.
Az ellátási felelősségüket komolyan figyelemmel kísérő polgármesterek évek óta segélykiáltásokat küldenek a kormány felé az ivóvíz- és csatornaszolgáltatás finanszírozásának helyreállítása érdekében – emlékeztetett Schmidt Jenő levelében. Ennek eredménye egy törvénymódosítás lett, amely szerint amelyik tulajdonos nem tudja működtetni a víz- és szennyvízközmű rendszerét, attól átveszi a szabályzó és „az ellátás felelősségét az önkormányzatokra tevő és minden lehetséges beavatkozási eszközzel rendelkező állam”.
A polgármester ezután beszámolt arról: 2022. augusztus 4-ére szervezetük meghívást kapott a Technológiai és Ipari Minisztériumba a vízközmű rendszereket tulajdonló és üzemeltető önkormányzatok képviseletében. – A megnövekedő energiaárak kikényszerítették a gyors lépést. Lassan 10 éve befagyasztott díj, rengeteg pluszköltség okán lámpással kell keresni azokat az üzemeltetőket, amelyek nem vesztették el saját tőkéjüket és nem fordultak veszteségbe. A Kormány a saját cégeinek tőkepótlását biztosította, ami ebben az időszakban összesen meghaladta a 135 Mrd Ft-ot. Az önkormányzati tulajdonú szolgáltatók és önkormányzatok, mint tulajdonosok semmilyen támogatásban nem részesültek. Azt gondoltam, hogy most talán kapnak támogatást az önkormányzati cégek, de nem így történt. A szándék kifejeződött: mindenki csinálhatja maga, de támogatásra ne számítson. Csak azok a cégek fognak támogatást kapni, ahol az önkormányzatok átadják a tulajdonukat ingyen a magyar állam számára – írta a megbeszélésről a polgármester.
Reméli, nem lesznek kiszolgáltatva „a profit mindenhatóságának”
– Sosem gondoltam, hogy ezt fogom írni, de melyik önkormányzat veszteséges üzemeltetésű cégnél van és tulajdonos a cégben, az adja át vagy semmilyen segítségre nem számíthat. Vagyis a megnövekedett költségeket, a hibaelhárítást, szivattyúk beszerzését, azt a tulajdonos önkormányzatok a saját költségvetésükből kell, hogy pótolják. A cégek feléltek már mindent. A döntés Nálad van. Természetesen lesz pár olyan önkormányzat, amelyik még bírja, azok biztosan nem fogják átadni. Mindenki tudja a saját helyzetét. Egyet kérek szépen polgármester, hogy időt ne húzva döntsön, mert minden nap pluszforrást igényel – tanácsolta polgármestertársainak a TÖOSZ elnöke.
Schmidt Jenő kitért arra is: a mintegy 40 víziközmű cég alsó egyharmada, a vidéki hátrányos adottságokat örökölt kisvárosokat és falvakat üzemeltető szolgáltatók a csőd szélén vannak, a fizetésképtelenség szerinte hetek, hónapok kérdése náluk. A polgármester által középső harmadnak nevezett cégek is csak azért mutatnak még életjeleket elmondás szerint mert nem végzik el a szükséges karbantartásokat, felújításokat. Így tud az üzemi eredményük nullszaldó körüli értéket mutatni. Őket ugyanis „magasabb díjakkal és több tartalékkal „találta meg” a 2013-as díjbefagyasztás, majd a 10%-os rezsicsökkentés. A városi környezet miatt – ahol rövidebb vezetékszakasszal több fogyasztót el lehet látni – fajlagosan kisebb terhet jelent számukra a 125 Ft/fm közművezeték-adó, amely átlagosan az árbevétel további 5,4%-t viszi el”.
A felső harmadban Schmidt Jenő szerint jellemzően a nagyvárosok cégek vannak. Ezek a cégek lényegesen kedvezőbb adottságokkal rendelkeznek – ahogy fogalmazott: „az örökségből”– olyan cég is volt, korábban még osztalékot is tudott fizetni a tulajdonosoknak. – Mára ez náluk is elkopott, minimális nyereséget tudnak kimutatni és a tartalékokat is teljesen felélték mára – írta.
Schmidt Jenő felhívta a figyelmet arra is: nem világos teljesen, hogy ki üzemelteti a jövőben a szolgáltatást. –A tárgyaláson a Magyar Állam képviselője kifejtette, hogy minden felelősség innentől kezdve az Magyar Államé. Ez azt jelenti számomra, hogy az ellátás biztonság kérdése is az övé. Minden probléma, amely felmerül. Ebből adódóan logikusnak tűnik tehát, hogy a Magyar Államhoz delegált ellátási felelősség mellett a korábbi szolgáltatók valamilyen formában – esetleg a jogi személyiségük épségben hagyása mellett – továbbra is ellátnák az üzemeltetési feladatokat egyfajta „kiszervezés” formájában. Ez az alternatíva hangzott el. Vagyis minden üzemeltető cég marad és tőkepótlással bevásárolja magát a Magyar Állam az önkormányzati gazdasági társaságokba. Csak abban az esetben, ha a vagyon tulajdonjoga, amelyet a cég üzemeltet, az átkerül ingyenesen állami tulajdonba. A cégek maradnak, de biztosan lesz valamilyen személyi változtatás – ismertette az elképzeléseit az elnök.
Schmidt Jenő megismételte korábban hangoztatott aggodalmát: azt írta, nagyon reméli, hogy ezek az eszközök továbbra is közösségi tulajdonba maradnak. – Remélem, nem leszünk kiszolgáltatva a profit mindenhatóságának és a nem közösségi tulajdonnak. Csak a közösségi tulajdon tudja garantálni az ellátás biztonságát, a díjakat, a fejlesztések folyamatos fenntartását, innovációt, valamint a hatékonyságot. A víz alapvető élelmiszer! – zárta sorait a polgármester.
