A napokban értesültek a jogerős ítéletről azok a pedagógusok, akiket polgári engedetlenségben való részvételük miatt bocsátottak el a fővárosi, VI. kerületi Kölcsey Ferenc Gimnáziumból. A megváltoztatott, így a munkajogi per elvesztéséről szóló ítéletről egyikük, Törley Katalin, a Tanítanák Mozgalom alapítója számolt be csütörtökön a közösségi oldalán. Eszerint az öt tanárból – Törley Katalin, Sallai Katalin, Molnár Barbara, Ocskó Emese és Palya Tamás – négyük esetében változtatta meg a másodfokú bíróság az ítéletet, amely immár jogerős. Négyüknek összesen 5 millió forintos perköltséget kell megfizetniük. A Kúriától kérik a jogerős ítélet felülvizsgálatát.
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla döntésének lényege, hogy az első fokon született döntés megváltoztatásával mégis jogszerűnek találták a polgári engedetlenségben részt vett pedagógusok elbocsátását.
– Elkeseredettséget és csalódottságot éreztem, amikor értesültem a másodfokú ítéletről. Ugyanakkor az ítélet nem tüntette el belőlem azt az elégtételt, amit novemberben éreztem, amikor a Fővárosi Törvényszéken igazat adtak nekünk. Továbbra is nagy dolognak tartom, hogy a független magyar bíróság valamely szintje kimondta – jelentette ki lapunk érdeklődésére Törley Katalin.
– Kénytelenek vagyunk tudomásul venni az ítéletet, ezzel azt is, hogy a másodfokú bíróság nem vette figyelembe az ügyünk azon aspektusait, amelyeket mi és az ügyvédeink fontosnak gondoltunk, és amelyeket első fokon figyelembe vettek. Az ítélőtábla kizárólag munkajogi esetként kezelte az ügyünket, holott nyilvánvalóan munkajogi és alapjogi kérdések ütköznek egymással. Aggályosnak tartjuk, hogy másodfokon ezt nem vették figyelembe, ezért fordulunk a Kúriához – mondta a pedagógus. Ha csak munkajogi kérdésként kezelték az elbocsátásukat, akkor is aggályosnak tartja, hogy érzése szerint az arányosság, a diszkrimináció – vagyis hogy miért éppen tőlük váltak meg és miért éppen ennyi mulasztásnál – hiányzik az ítéletből. Továbbá a teljes kontextust – nevezetesen azt, hogy miért ezt a tiltakozást választották a véleményük kifejtésére – figyelmen kívül hagyták az ügy elbírálásakor. Ezért technikainak érzi a bíróság döntését. Hozzátette, a fokozatosságot hiányolták a munkáltató szankcióiból, amit ők pedagógusként alkalmaztak, hiszen nem polgári engedetlenséggel kezdték az ellenállást.
A tanárokat képviselő Magyar Helsinki Bizottság az ítélet indoklását idézve azt írta: „A másodfokú bíróság szerint jogosulatlan mulasztás (ez esetben polgári engedetlenség) csekély mértékben is elégséges indoka lehet a jogviszony azonnali hatályú megszüntetésének". A lapunk által megismert bírósági indoklásban az is olvasható: a tankerület pedagógusai közül 2022. szeptember 30-áig a felperesek mulasztották a legtöbb napot. Az ítélet indoklása szerint az elbocsátott pedagógusok „kétségtelenül szándékosan szegték meg a munkaköri kötelezettségeiket, tudatosan vállalva a polgári engedetlenséghez kapcsolódó jogkövetkezményeket is”. Vagyis az ítélet alapján a munkáltatói szankciónak nem kell fokozatosnak és arányosnak lenni – ezért nem adott igazat az elbocsátott tanároknak. Csupán Ocskó Emese esetében hagyták helyben az elsőfokú ítéletet, mivel ő bár titokban, de bizonyíthatóan megtartotta valamennyi óráját.
– Mi meg vagyunk győződve az igazunkról, az oktatás ügye sem oldódott meg, van még miért cselekedni – mondta Törley Katalin. Az már csütörtökön kiderült, felülvizsgálati kérelemmel fordulnak a Kúriához. Tóth Balázs, a pedagógusokat képviselő egyik jogász azt mondta: azt szeretnék elérni, hogy a Kúria változtassa meg a másodfokú ítéletet, és hagyja helyben az első fokú ítéletet mind az öt felperes esetében, beleértve a nekik összességében a végkielégítés címén és felmondási idő után járó össszességében 27 millió forintot. Vagyis mondja ki az ítélet a jogviszony megszüntetésének jogellenességét.
A Kúriához benyújtandó felülvizsgálati kérelem azonban nem változtat azon, hogy a bíróság ítélete jogerős, így az 5 millió forintos perköltséget a négy pervesztes pedagógusnak kell megfizetnie. Ennek érdekében gyűjtést indított a Tanítanék Mozgalom. Törley Katalin azt nem tudta megmondani, hogy ez a gyűjtés hogyan áll, de bizakodik, mert „a 2022-ben megszületett szolidaritás működik látszik”.
A szóban forgó munkajogi pert az érintett pedagógusok a munkáltató Belső-Pesti Tankerület ellen indították. A keresetet azért adták be, mert a polgári engedetlenségük miatt történt kirúgásuk után kapott felmondásban az állt, hogy jogellenes munkabeszüntetésen vettek részt, ami „jelentős mértékű kötelezettségszegésnek” minősül. Ők azonban az elbocsátásukat nem csupán jogellenesnek, hanem – mint ahogy Törley Katalin kifejtette – diszkriminatívnak, aránytalannak és szabálytalannak tartották.
