Az előválasztás nem csodafegyver, az ellenzék minden problémája nem oldódott meg tőle, de arra alkalmas volt, hogy egy új helyzet állhasson elő a politikában, a centrális erőtér helyett két párti logikában futunk neki a 2022-es választásnak – erről beszélt az idei évet értékelve Török Gábor politológus az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Ugyanakkor azt a problémát nem tudta megoldani, hogy n maradjon nagyon aszimmetrikus a politika.
Mint kérdésre kifejtette, ellenzékváltás nem történt, de igény az lenne az ellenzéken belüli átrendezésre. Hogy Török elképzelhetőnek tartja-e, hogy mégse Márki-Zay Péterrel induljanak 2022-ben az ellenzéki oldalon a választásnak, arra úgy válaszolt: minden elképzelhető, de öngyilkosság lenne, hiszen nem véletlenül Márki-Zay nyerte az előválasztást, ez lenne a legrosszabb forgatókönyv, és ennek csak minimális esélyét látja. És hogy az összellenzéki miniszterelnök-jelölt az eddigiek alapján mennyire alkalmas ezt a 6-7 szervezetből álló tömböt összetartani, kormányozni velük? Szerinte addig nem is látni el, mi történne a választások után a szövetséggel, de az a probléma megmaradt, hogy nem egységes ellenzék van, hanem ellenzékek különféle érdekekkel. Úgy vélte, talán a kampányhelyzet el fogja nyomni az ellentéteket, igaz, ezek szőnyeg alá söprése azzal is jár, hogy „nyilvánosan szinte láthatatlan, érzékelhetetlen az ellenzék politikai teljesítménye”.
Török szerint egyébként az ellenzék győzelmére jelenleg nem látszik sok esély. Utóbbit azzal indokolta, kétosztatú a politika, de a kettő térfél között ég és föld a különbség a kettő között. Úgy vélte, az ellenzék a legjobb helyzetben a Fideszhez képest a szavazatok számában van, ott tényleg majdnem fej fej mellett vannak, de minden másban – a politikai munkában, a politikai szervezettségben, az anyagi háttérben, a politikai kommunikációban – „ordító a különbség”, ami miatt a kormányoldal győzelme számít papírformának.
A felvetésre, hogy Völner Pál ügye befolyásolhatja-e a bizonytalanokat, azt mondta: a szocialista Simon Gábor ügyét 2014-ben nagy médiafigyelem kísérte, a háza előtt újságírók álltak, és az ügy befolyásolta a választás eredményét, ehhez képest egy hivatalban lévő kormány igazságügyi államtitkárával kapcsolatban messze nem akkora a médiareprezentáció. Szerinte míg a Fidesz kampányt épített Simon Gáborra, tudatosan jöttek a megszólalásaik napról napra, „ehhez képest nézze meg, hogy mit hoz ki az ellenzék a Völner-ügyből: nulla, minthogy ha egy nyári mínuszos hír lenne”. – Az egyik oldalon látunk egy hatalomgyárat egy propagandagépezettel, egy iszonyatosan tudatos, könyörtelen, következetes kommunikációval, a másik oldalon meg egy széttartó, össze-vissza, impotens politikai kampányt egyelőre. Lehet, hogy ez változik az utolsó hónapokra, de hát amit eddig látunk azok alapján szerintem összehasonlíthatatlan a két oldal teljesítménye – vélte.
Szerinte egyébként a Fidesz fundamentális helyzete sokkal rosszabb, mint korábban, mégis azt látni, narratívát építenek. Persze brutális is az erőforrás-többletük, nekik lejt a pálya, vagyis „óriási meglepetés lenne szerintem, ha ilyen körülmények között az ellenzék nyerni tudna”, és ha ez megtörténne, a választóknak, nem pedig a politikai teljesítménynek lenne ez köszönhető”.
