Az fogja meghatározni, hogy mekkora botrányt okoz a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvétel a honvédelmi miniszterről, hogy miként tudják azt utólag kezelni. Márpedig, ismerve a kormányoldal kommunikációs gépezetét, Török Gábor nem azt tippelné, hogy ez rájuk nézve nagy rombolást végez majd.
Hirdetés
A politikai botrányok nem vagy-vagy elven működnek, azaz nem azt kell kérdezni velük kapcsolatban, hogy na akkor most rombolnak vagy sem – ezzel kezdte a Magyar Péter által csütörtök délelőtt nyilvánosságra hozott hangfelvétel hatásainak elemzését Török Gábor. A politológus a Facebook-oldalán fejtette ki, hogy ilyenkor sokkal hasznosabb, ha a botrányokat „egy speciális Richter-skálán” képzeljük el, amely – Gulyás Gergelyt idézve – a lepkefingtól az atombombáig terjed. Az olyan botrány pedig nagyon ritka, amely azonnali és közvetlen reakciót vált ki, azaz a hatása rögtön kimutatható a közvélemény-kutatásokban, erre még igazán az őszödi beszéd sem volt képes, „bár az kétségtelenül elég ütős volt”.
Az elemző szerint az ilyen hangfelvételes botrányoknál igazán két dolog számít: a részletek és az értelmezések. A részletek alatt azt érti, hogy ki és miről beszél, itt a honvédelmi minisztert egy felépítettebb szereplőnek nevezi, mint mondjuk a mostanában reflektorfénybe került tiszás Kollár Kingát. A téma pedig egyértelműen az Orbán-kormány „szíve közepe”. Ugyanakkor a megfogalmazás szerinte messze nem annyira védhetetlen, mint mondjuk az őszödi beszédé volt, így az ügy erejét a botrányskálán egyértelműen az utókezelése, keretezése jelöli majd ki. – Ismerve mindkét oldal politikai kommunikációs képességeit és az ebben az ügyben védekezni kényszerülő oldal médiarendszerét, nagyon magas számot a skálán ezen a ponton biztos nem prognosztizálnék – összegezte meglátásait.
Magyar Péter csütörtök délelőtt hozott nyilvánosságra egy alig több mint egy perces hanganyagot, ami állítása szerint 2023. áprilisában készült. Ezen a következő mondatok hallhatók Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztertől: „Az ötödik Orbán-kormány eldöntötte, hogy egy valóban ütőképes, harcképes magyar haderőt építünk fel. Ez azt jelenti, hogy szakítunk az eddigi béketevékenységeinkkel. Ismerjük ezeket, de főleg egy folyamat eredményeképpen szakítunk a békementalitással. Természetes volt az a folyamat, amit a nyilvánosságban fiatalításként ismertünk meg, egyszerűen ez a legegyszerűbb módja, hogy ezt megváltoztassuk. Szakítsunk a békementalitással, és átálljunk a háború felé vezető út nulladik fázisára”. A honvédelmi miniszter minderre azzal reagált, hogy ő Magyarország fegyveres védelmére kész és alkalmas hadsereget épít, mert a békéhez erő kell, míg Gulyás Gergely az egész történetet „lepkefingnak” nevezte.
