Benyújtotta az Orbán-kormány a parlamentnek a pénzmosás elleni törvény módosítását, amely kötelezővé teszi a magántőkealapok végső tulajdonosainak azonosítását. Az adatokat egy egyelőre nem nyilvános NAV-adatbázisban tárolják majd, amelyhez az állami hatóságok férnek hozzá, vagyis nem nyilvánosak.
A Népszava írása szerint az elmúlt években több ezer milliárd forintnyi, sokszor tisztázatlan eredetű magánvagyont és sok esetben közpénzt rejtettek el a magyar milliárdosok úgynevezett magántőkealapokban, amelyek végső tulajdonosai, a kormány megengedő szabályozása miatt rejtve maradhattak. Így birtokolhattak neves NER-milliárdosok például bankot vagy koncessziós autópálya-kezelő céget. A végső tulajdonosról jelenleg sok esetben a hatóságoknak sincs tudomásuk, noha erre az információra számos eljáráshoz szükség lenne. Ebben hozhat változást a mostani törvényjavaslat.
Milliárdos osztalékhoz jutottak Mészárosék az autópálya-koncesszión
152,4 milliárd forint folyt be a cég kasszájába.
A lap felidézi, hogy az Európai Bizottság nyáron kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen, mert a magántőkealapokra vonatkozó jogszabályok nem feleltek meg teljes mértékben az uniós pénzmosás elleni irányelvnek. Míg 2016-ban alig 5 ilyen alap működött Magyarországon, addigra 2023 végén már 161 volt belőlük, ám ebből csak 64 állt az MNB ellenőrzése alatt. Ugyanis a magyar szabályozás szerint az 500 millió eurónál (kb 200 milliárd forint) kisebb eszközértékű alapokat az MNB csak regisztrálja, de nem ellenőrzi. Valami véletlen folytán a magyar magántőkealapok jelentős többsége ezen bűvös határ alatt marad, s a speciális befektetési alapok tulajdonosairól nem létezik nyilvántartás.
Ugyan van egy NAV adatbázis a szervezetek tulajdonosairól, ebből azonban előbb törölték a magántőkealapok tulajdonosait, majd korlátozták a nyilvános hozzáférést a teljes, egyéb szervezetek (például gazdasági társaságok) adatait is tartalmazó rendszerhez. Ez azt követően történt, hogy a Direkt36 felfedezte, hogy az adatbázis egyes magántőkelapok valódi tulajdonosainak adatait is tartalmazza. Fónagy János, az akkori Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára azzal indokolta a döntést, hogy magyar jogszabályi előírások nem teszik kötelezővé, hogy a magántőkealapok tényleges tulajdonosait is nyilvántartsák. A következő lépésként idén januárban megszüntették a NAV által kezelt regiszterhez való hozzáférést gyakorlatilag a teljes nyilvánosság részére. A hatóságokon kívül csak az láthatja harmadik félként ezeket az adatokat, akinek ez peres ügyben szükséges vagy maga is tulajdonosként érintett.
Az Európai Bizottság végül kimondta, hogy a magántőkealapoknak is szerepelniük kellene ebben a nyilvántartásban. A most benyújtott javaslat azonban korlátozott hozzáférést tartalmaz az adatokhoz: vagyis továbbra is rejtegetni lehet a magántőkealap-tulajdonosokat a nyilvánosság elől.
Mindezt – írja a cikk szerzője, Papp Zsolt – annak ellenére teszi így a kormány, hogy már született egy olyan uniós irányelv is, amely kimondja, hogy kötelező biztosítani ezen adatbázis nyilvánosságát a civilek és a média számára, ám még több évbe telhet a magyar kormánynak, amíg ezt az uniós jogszabályt a magyar jogrendbe beépítik.
