
Itt nyomtatták ki a Nemzeti Dalt és a 12 pontot, innen került forgalomba az önálló magyar pénz, a „Kossuth-bankó” is. A bérházban lakott hosszabb-rövidebb ideig: Kossuth Lajos, Arany János, Bajza József, Garay János, Vörösmarty Mihály és Jókai Mór is. A Nemzeti Múzeumtól néhány perces sétára lévő palota, a Landerer és Heckenast nyomda ma egy a sok, kívül kopott, belül omladozó bérház közül. Az épület évek óta elhanyagolt, annak ellenére, hogy néhány éve „történelmi emlékhely” státuszt kapott a Nemzeti Örökség Intézetétől.
Feldúcolt lépcsőház, hámló vakolat, töredezett lépcsőfokok fogadják az épületbe lépőt a Landerer-Heckenast nyomda egykori épületében, a Szép utca és a Kossuth Lajos utca sarkán. A ház külső részén egy, a műemléki státuszt jelző, és egy 1999-ben még Orbán Viktor által állíttatott emléktábla látható a házon, egyébként nem sok az árulkodó jel arról, hogy a magyar történelem, és különösen a szabad magyar sajtó ikonikus helyszínén járunk. Az épületen belül egy vitrinben látható néhány megemlékező kép és dokumentum, de ezeket csak a néhány megmaradt bérlő és egy ott található önkormányzati intézménybe igyekvők látják, a kapu zárva van.
Az egykori nyomda épületéről az elmúlt években több újságcikk is beszámolt ( például a 24.hu és a Szabad Európa, itt és itt) foglalkozott), e tudósítások óta semennyit nem változott az épület állapota. Megkerestük az épületet „történelmi emlékhely” státuszba soroló Nemzeti Örökség Intézetét, ahonnan a következő választ kaptuk: „A történelmi emlékhelyi státusz nem azt jelenti, hogy az adott helyszín kezelését vagy fenntartását a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) látja el. Az intézet feladata az emlékhelyek rendszerének szakmai koordinációja.” A NÖRI azt is hangsúlyozta, hogy „nem ők az épület kezelői”. Pedig két évvel ezelőtt a Tilos Rádió „utcarádió” című műsorának azt a választ küldte az állami szervezet, hogy ott egy, a történelmi emlékhelyet szimbolizáló sztélé felállításának előkészületeit megkezdték, s hogy akkor az épület „felújítás alatt” volt. (Utóbbinak a nyomát a házban lakók akkor sem látták.)
Pedig a NÖRI weboldalán is hosszan részletezik a korábban Horváth-házként is ismert (Petőfi által Szabadsajtó-udvarként hivatkozott) épület jelentőségét:
"A Landerer-nyomda az 1848. március 15-i események egyik legmeghatározóbb helyszíne. Itt nyomtatták ki a Nemzeti Dalt és a 12 pontot. Innen került forgalomba az önálló magyar pénz, a „Kossuth-bankó” is. A bérházban lakott hosszabb-rövidebb ideig: Kossuth Lajos, Arany János, Bajza József, Garay János, Vörösmarty Mihály és Jókai Mór is. A Landerer-nyomda az úgynevezett pesti Horváth-ház földszintjén helyezkedett el, a régi Hatvani kapu közelében. Az épület helyére álmodták előzetesen a Magyar Nemzeti Múzeumot. A hely szűkössége miatt az üres telken 1814-ben mégis inkább bérház épült Pollack Mihály, a reformkor legkiválóbb építésznek tervei alapján. A XVIII. század eleje óta a Pesten és Budán nyomdát működtető Landerer család az 1840-es évekre hazánk legkorszerűbb nyomdáját létesítette a klasszicista stílusú bérház alsó részében. Landerer Lajos a vállalkozás bővítése miatt vette be üzlettársnak Heckenast Gusztávot. A Kossuth Lajos által szerkesztett Pesti Hírlap is itt jelent meg 1841. január 2-ától egészen az 1848-49-es szabadságharc leveréséig. A reformkor legnagyobb formátumú lapja mellett számtalan jelentős kiadvány került ki a Landerer-nyomda sajtógépei alól. 1848. március 15-én az egyik legfontosabb esemény színhelye volt. Petőfi Sándor és a Márciusi Ifjak vezette ötezer fős tömeg itt kényszerítette ki a magyar sajtószabadság jelképévé is vált Nemzeti Dal és 12 pont cenzúra nélküli kinyomtatását. Ezt követően is számtalan nyomdatermékkel szolgálta a Landerer cég az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc ügyét. Itt nyomtatták a kor újságainak jórészét. Innen került forgalomba az önálló magyar pénz, a „Kossuth-bankó” is. Az épület a korszakban szintén jelentős történelmi szerepet játszott. 1848-ban néhány hónapig itt ülésezett a Batthyány-kormány. A bérházban lakott hosszabb-rövidebb ideig: Kossuth Lajos, Arany János, Bajza József, Garay János, Vörösmarty Mihály és Jókai Mór is. A Szabadságharc leverése után Landerer Lajos bujdosni kényszerült, a céget Heckenast vette át. Az épületet 1851-ben átépítették, de a funkciója maradt. Ebből a nyomdából került ki Jókai Mór számtalan regénye is. A nyomda megszűnése után a Vasárnapi Újság szerkesztősége szintén megfordult az épületben. A ház a többszöri átépítés, háborús pusztulás ellenére őrzi a nagy idők eseményeinek hangulatát.”
Az ingatlant tulajdonló Belváros-Lipótváros önkormányzatának főépítésze nem válaszolt a Magyar Hang megkeresésére.









