A magyar lakosság fogyasztása – vásárlóerőparitáson számolva, tehát az eltérő árszínvonallal is korrigálva – az uniós átlag 70 százalékán volt 2023-ban. Az Eurostat most nyilvánosságra hozott adatai szerint ezzel az utolsó helyre csúsztunk vissza, ugyanoda, ahol a bolgárok állnak. Ezt a mutatót a háztartások anyagi jólétét méri, vagyis lényegében azt jelenti, hogy tavaly a magyarok és a bolgárok voltak az Európai Unióban a legszegényebbek, hiszen ők költhették a legkevesebbet.
2011-ben az Eurostat adatai szerint a magyar fogyasztás még az uniós átlag 64 százalékára rúgott, ez az akkor még 28 tagú EU hatodik legrosszabb adata volt. 2011-ben még a bolgár, a román, a lett, a horvát és az észtországi adat is gyengébb volt a magyarnál, azóta ezek az országok e jóléti mutatóban megelőzték Magyarországot, Bulgária pedig utolérte. A hírt közlő Népszava munkatársa, Papp Zsolt megállapítása szerint nemcsak arról van szó, hogy a többi ország sokkal jobban teljesít, hanem arról, hogy a magyar felzárkóztatási modell nem működik: 2011-ben a magyar fogyasztás az uniós átlag 64 százalékán volt, tavaly pedig 70 százalékon, vagyis 12 év alatt mindössze hat százalékponttal nőtt a mutató. Ehhez képest a 49 százalékról induló Bulgária ma már 70 százalékon áll, ami 21 százalékpontos javulás.
Az idén talán javíthat Magyarország, ugyanis míg 2023-ban a lakossági fogyasztás egy százalékkal emelkedett, miközben a tényleges fogyasztási kiadások 0,2 százalékkal mérséklődtek, addig az idei első háromnegyed évben a KSH már 4,2 százalékos lakossági fogyasztásnövekedést mért, miközben a fogyasztási kiadások 4,5 százalékkal nőttek. Ugyanakkor közel sem biztos, hogy ezzel megindul a magyar felzárkózás, hisz a többi ország is növekszik közben.
Az Eurostat adatai szerint tavaly kilenc országban regisztráltak uniós átlag feletti egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztást (AIC), a legmagasabb szintet Luxemburg érte el, ahol a lakosok 36 százalékkal költöttek többet az uniós átlagnál, Luxemburgot Hollandia és Németország követte, mindkettő 119 százalékkal került a dobogóra. A magyar kormány által utolérni kívánt Ausztriában 114 százalék volt a fogyasztás az uniós átlaghoz képest.
Az egykori versenytárs Csehországban 81, Lengyelországban 83, Romániában pedig 86 százalékon állt az egy főre jutó fogyasztás, szemben a magyar 70 százalékkal.
