Újabb népszavazási kérdések hitelesítését utasította el Debrecen Helyi Választási Bizottsága (HVB). Ezúttal a „mikepércsi édesanyák” által megfogalmazott kérdéseknek feküdt keresztbe a HVB. Erről egy pénteki mikepércsi lakossági fórumon beszélt Fónainé Pásztor Enikő, aki három népszavazási kérdést nyújtott be. Fónainé Pásztor Enikő elmondása szerint a HVB egyebek mellett azzal indokolta a kérdések hitelesítésének elutasítását, hogy több, a kérdésekben előkerült fogalom, így például a lakott terület fogalma nem elég jól definiált. Bejelentette továbbá, hogy további kérdéseket fognak beadni. (A HVB határozatát egyelőre nem töltötték fel a bizottság internetes oldalára).
Mint arról beszámoltunk, a mikepércsiek kérdéseit Fónainé Pásztor Enikő vette nevére, és három kérdést nyújtott be:
• „Egyetért-e Ön azzal, hogy felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem csak lakott területtől 15 kilométerre létesülhessen Debrecen közigazgatási területén?”.
• „Egyetért-e Ön azzal, hogy Debrecen közigazgatási területén ne lehessen veszélyes anyagokat használó akkumulátor gyártással kapcsolatos tevékenységet végző üzemet létesíteni?”
• „Egyetért-e Ön azzal, hogy ne épüljön meg a CATL Contemporary Amperex Technology Co., Limited cég és leányvállalatainak gyára Debrecenben?”
Ezen kívül egy másik magánszemély, Bíró Zoltán kérdését is elutasította a HVB. Ő azt kérdezte volna a debreceniektől, hogy „Akarja-e Ön, hogy Debrecen közigazgatási területén akkumulátor gyártó üzemet létesítsenek?”.
Fónainé Pásztor Enikő érdeklődésünkre elmondta: a hitelesítés elutasításáról szóló indoklásokban ugyanazok az érvek kerültek elő, mint a korábbi elutasító döntésekben: alaptörvénybe ütközne, a szabad vállalkozás szabadságát sértené a népszavazás megtartása.
Fotókiállítás a mikepércsi lakossági fórumon 2023. március 31-én. (Fotó: Szabó Zsolt László/Magyar Hang)
Az említett lakossági fórumot Mikepércsen szervezték, ahol szakemberek beszéltek a zsúfolásig telt mikepércsi ebédlőben az akkumulátorgyártáshoz és a kínai CATL beruházásához kapcsolódó kérdésekről. Az eseményt a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület szervezte. A rendezvényen a HVB-ülésről éppen megérkezett Fónainé Pásztor Enikő köszöntötte a résztvevőket. Amikor arról beszélt, hogy a fórumra okosabb embereket hívtak meg, egy öblös hang a fideszes Kósa Lajos nevét kiabálta be, mire jókora derültség futott végig a mintegy 100 főnyi közönségen.
Tímár Zoltán (Fidesz-KDNP) polgármester is szót kért. Kijelentette: ő elsősorban mikepércsi lakos, polgármester, és nem az ő akaratukból építenek a település határában akkugyárat, hanem éppen akaratuk ellenére. Mint fogalmazott, a XXI. században is úgy kell élni, hogy tekintettel van az ember a környezetére. A szerveződő helyi civil édesanyáknak azt mondta: „mindenben számíthattok rám”.
Balogh Richárd agrármérnök a bárki számára hozzáférhető adatbázisok, számítógépes rendszereket mutatott be a fórumon résztvevőknek. Emlékeztetett a tatai Öreg-tó partján tervezett beruházásra, ahol bár nem lett érvényes és eredményes a népszavazás, de miután 8500-an mondtak nemet a beruházásra, eltűnt a beruházó. Az agrármérnök azzal biztatta a mikepércsieket, hogy ha tudatosan lépnek fel, mint a tatai példa mutatja, az eredményre vezet.
Tímár Zoltán, Mikepércs polgármestere a mikepércsi lakossági fórumon 2023. március 31-én. (Fotó: Szabó Zsolt László/Magyar Hang)
Éltető Andrea Közgazdasági és Regionális Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa a magyarországi akkugyárakról beszélt. Idézte a kormány gyakran hangoztatott várakozását, amely szerint az akkugyáraknak köszönhetően a magyar export és GDP növekedni fog. Éltető Andrea szerint a magyar exportnak a 4,5 százaléka ma is akkumulátor. Miután az iváncsai üzem már idén elkezdi a termelést, ez tovább fog növekedni – jelentette ki. Szerinte a Nemzeti Akkumulátoripari Stratégia alapján kétséges, hogyan kapcsolódhat a hazai kis- és középvállalkozói szektor a gyártásba. Merthogy – folytatta – az akkumulátorszövetség szerint a magyar kkv-k csak elenyésző számban tudtak bekapcsolódni beszállítóként eddig a gyártásba. Takarítócégek, a beruházások idején építőipari vállalatok, ügyvédi irodák kaphatnak megrendeléseket. Miután a kelet-közép-európai országok lakóinak célországa már nem Magyarország, így ázsiai vendégmunkásokra lehet számítani – mondta az előadó. Erre Orbán Viktort idézte meg egy résztvevő kérdésével: „Akkor mégis keveredünk?”.
Éltető Andrea emlékeztetett arra is: a hazai akkugyár-beruházások gödi és iváncsai iparterületét kiemelt gazdasági övezetté is nyilvánították. Általános tendencia a hazai akkuberuházások esetén, hogy nincs előzetes informálás, a hatóságok időnyomás alatt állnak, mert nemzetgazdasági okból kiemeltté nyilvánítják a beruházásokat.
Kiemelte továbbá: jellemzően 1-3 millió forintos bírságot szabtak ki a gödi Samsung-gyárra. Ennek apropóján idézte Fónagy János államtitkár parlamenti felszólalását, amelyből kiderült: 2019 óta 39 alkalommal bírságolták meg a Samsung gyárat, 101 millió forintos bírságot kapott összesen. Ez az összeg eltörpül a gyár bevétele mellett.
Előadást tartott továbbá Holoda Attila energetikai szakértő és Fábián István vegyész, a Debreceni Egyetem korábbi rektora is.
Sokan nem fértek be a mikepércsi lakossági fórumra 2023. március 31-én. (Fotó: Szabó Zsolt László/Magyar Hang)
