Továbbra is NER „anyahajója” javítja a nemzeti gerinchálózatot
Jászai Gellért, a 4iG Csoport elnök-vezérigazgatója a Karmelita kolostorban 2026. március 2-án. (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)

Kormányváltás ide vagy oda, úgy tűnik, a NER egyik óriása megkerülhetetlen maradt, ha az állam informatikai fejlesztést vagy akár csak karbantartást tervez. Ez derül ki a Közbeszerzési Értesítő csütörtöki számából: a 4iG Zrt nyerte el ugyanis a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG) részleges korszerűsítésére kiírt pályázatot. A tenderre azért volt szükség, mert a közel 4000 intézményt zárt hálózaton összekötő rendszer egyes elemei életciklusuk végéhez értek, és már a gyártó sem támogatja őket. Az NTG biztosítja az állami, önkormányzati szervek és cégek közötti kapcsolatot, ellátja a választási rendszer szolgáltatásait, sőt, az oktatási platform kommunikációját is. Ráadásul, az adatforgalom szinte 100 százaléka Budapestre irányul. Így ha a gerinchálózat valamelyik elöregedett routere leáll, az kritikus szintű kockázatot jelenthet az összes, hálózatba kapcsolt résztvevő számára.

A pályázaton hárman indultak, a győztes 4iG Zrt. pedig bruttó 400 millió forintos ajánlatával ütötte ki konkurenseit: a közvetetten német, illetve osztrák tulajdonosi hátterű Bechtle Direct Hungaryt és Kontron Hungary Kft-t. A befutó ezért az összegért 22 „Metro routert” ad, a hozzájuk tartozó „licenc- és support” csomagokkal, valamint 10 darab Router hardvercsomagot, a velük járó szervizzel. Így a gerinchálózatot üzemeltető, állami tulajdonú Pro-M Zrt. összesen 108 darab termékért fizet a nyertesnek.

Lecserélték a NER-közelbe került Vodafone felsővezetőit
Magyar Hang

Lecserélték a NER-közelbe került Vodafone felsővezetőit

Erről a 4iG közölt tájékoztatást.

Hogy a két versenytárs mennyiért végezte volna el ezt a munkát, a közbeszerzési dokumentumokból nem derül ki. A Kontron esetében azért nem, mert az ajánlatot kérő állami cég – a közbeszerzési törvény alapján – megtehette, hogy csak a legkedvezőbb ár-értékarányú ajánlatot bírálja el. A Bechtle Direct esetében pedig azért érvénytelenítették a pályázatot, mert a jelentkező 7 tételt még hozzáírt az ártáblázathoz, pedig ez a tenderszabályzat értelmében tilos lett volna.

Orbánék mentek, ők maradtak

Nem kérdés, hogy a pályázaton befutó 4iG teljesíteni tudja a megbízást, hiszen a telekommunikációs óriás már számos tenderen és területen bizonyított. Sokkal érdekesebb az a tény, hogy Jászai Gellért többségi tulajdonába tartózó mamutvállalat a Tisza-kormány hatalomra kerülése után is fontos szereplő, és az állami megbízások nagy haszonélvezője maradt. A közbeszerzési értesítő alapján a 4iG a választásokat követő hónapokban egyedüli pályázóként vagy konzorciumi tagként több milliárdos, esetenként több tíz milliárdos értékű új megbízásokat kapott: a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. szeptemberben például 60 milliárd forintos keretösszegű szerződést kötött IT-biztonságtechikai termékek beszállítására egy olyan konzorciummal, amiben Jászai Gellért cége is vezető ajánlattevőnek számított. A 4iG emellett májusban részt kapott egy több milliárdos mobiltelefon-beszerzésben, amit szintén a DKÜ rendelt meg, de a Magyar Nemzeti Bank is őket bízta meg a biztonsági mentéseket végző szoftvereik karbantartásával.

Kiemelt érdek volt, hogy nagyra nőjenek

A vállalat az Orbán-kormányok alatt és az állam hathatós segítségével vált az informatikai piac egyik legnagyobb szereplőjévé. Az is közismert, hogy a vállalat 2018-ban még Mészáros Lőrinc érdekeltségének számított, akit Mészáros korábbi kulcsembere, Jászai Gellért vásárolt ki fokozatosan a cégből.

A 4iG leányvállalatához kerül a magyar hadiipar jelentős része
Magyar Hang

A 4iG leányvállalatához kerül a magyar hadiipar jelentős része

Az ügylet nyomán létrejövő vállalatcsoport kilenc céget foglal magában. Magyar Péter szerint az állami hadiipar most bejelentett privatizációja egyenlő a hazaárulással.

A 4iG a jegybank kötvényprogramján keresztül közel 390 milliárd forintos forráshoz jutott, majd kisgömböcként kezdett elképesztő növekedésbe: egy tőkeapport segítségével felvásárolta az államtól az Antenna Hungáriát, majd azon keresztül többségi tulajdonossá vált a Vodafone Magyarországban is. A cégcsoport mára meghatározó részedést szerzett az űriparban és hadiiparban is – utóbbi volumenét jelzi, hogy a Honvédelmi Minisztériummal több mint ezermilliárd forint értékű megállapodást kötöttek, ami egészen a kormányváltásig titokban maradt.

A NER-cégek részvényei és a döglött macska esete
Hajdú Péter

A NER-cégek részvényei és a döglött macska esete

A kormányközeli cégek papírjai zuhannak, miközben a Richter, a Mol és az OTP köszönik, jól vannak.

A brutális mértékű terjeszkedés pedig nem sikerülhetett volna az Orbán-kabinet és az kormányzati szervek hathatós segítsége, a cégnek adott kedvezményes állami hitelek nélkül. A 4iG több nagybevásárlása nemzetstratégiai érdekből kiemelt beruházásnak számított, így azokat a Gazdasági Versenyhivatal sem vizsgálhatta - ez történt például a Digi 2022-es és a Vodafone 2023-as felvásárlása során. Arról pedig a Direkt36 írt, hogy 2021-ben Orbán Viktor személyesen tárgyalt az Invitech mögött álló befektetési alap tulajdonosaival Londonban, és a lap értesülései szerint hosszasan győzködte az üzleti kört, hogy adják el a vállalatot a 4iG-nek.

A Tisza-kormány augusztusban indított átvilágítást a vállalat állami megbízásaival kapcsolatban, az erről szóló beszámolóban Magyar Péter a 4iG-t egyenesen „a NER lopakodó anyahajójának nevezte”. Kérdés, hogy a vizsgálat milyen eredményekkel zárul, ahogy az is, hogy az átvilágítás a kormányváltás után kötött állami szerződésekre is kiterjed-e majd.