
„A rendszerváltozás meghatározó személyisége, igazi intellektuel, aki jól ismeri az európai intézményrendszer összefüggéseit. Sokáig hitt a néppártban, akkor, amikor jobboldalon olyan elkötelezett politikusok voltak a párt meghatározó alakjai, mint Jean Luc Dehaene, Wilfried Martens és sokan mások” – ezt a Mandinernek nyilatkozta Szájer Józsefről Trócsányi László volt EP-képviselő, akit a Fidesz az Alkotmánybíróság elnökének szeretett volna, miután Sulyok Tamás köztársasági elnök lett. Trócsányi viszont, aki volt már korábban alkotmánybíró, 2014 és 2019 között pedig igazságügyi miniszter, majd fideszes EP-képviselő is, nem vállalta a feladatot: „Hosszas mérlegelés után arra az elhatározásra jutottam, hogy a megtisztelő felkérésnek – egyetemi kötelezettség-vállalásaimra tekintettel – jelenleg nem tudok eleget tenni” – mondta akkor a volt alkotmánybíró, aki 2022 eleje óta a Károli Gáspár Református Egyetem rektora. Cserébe a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnökségi Tanácsa arról döntött, hogy átalakítja az egyetem vezetési struktúráját, Trócsányi egy kancellárt kapott a nyakába.
Trócsányi szerint a nagy öregek távozásával Szájer sem találta a helyét az erősen balra nyitó néppártban. Úgy véli, nagy politikai tapasztalata és európai jogi és intézményi tudása van, biztos benne, hogy a közéletbe való visszatérése gazdagítja a magyar szellemi életet.
Szóba került a kegyelmi ügy is, amibe Novák Katalin és Varga Judit is belebukott. Arra, hogy mennyire ártott ez a köztársasági elnöki intézménynek, azt felelte, hogy minden ilyen, politikai hiba kihatással van az intézmény presztízsére. „A konkrét ügyben a politikai felelősség levonása lemondásokhoz vezetett, így a kár mérséklődött. Érdemes túllépni rajta, a tanulságokat pedig le kell belőle vonni.”
Sulyok Tamás köztársasági elnökkel kapcsolatban megjegyezték, hogy támadások érik, többek között kétségbe vonják jogi szaktudását. Trócsányi erre úgy reagált, hogy Sulyokot ő a Szegedi Tudományegyetemen ismerte meg, majd a későbbiekben a PhD dolgozatának témavezetője lett. „Az Ügyvédi hivatásról írt disszertációja könyv formátumában is megjelent, az ügyvédségről írt könyve alapműnek számít a jogi szakirodalomban. Sulyok Tamás alkotmánybíróként is olyan fontos határozatoknak volt előadója, amelyek például Magyarországnak az európai integrációhoz való viszonyulásával, vagy akár a véleménynyilvánítás szabadságával voltak kapcsolatosak. Természetesen mindig előfordulhatnak olyan döntések, amelyek vitákra adhatnak okot. Az Alkotmánybíróság elnökeként közmegbecsüléssel látta el feladatait” – mondta, hozzátéve: szerinte köztársasági elnökként nem lépi túl a hatáskörét, „Sulyok Tamás az Alaptörvény szellemében cselekszik. Ha halllgatna azokra a hangokra, amelyek felszólítják, hogy bizonyos politikai kérdésekben nyilvánuljon meg, kilépne az Alaptörvényben neki biztosított szerepköréből.”