Tudja meg, mivel jár a kihirdetett járványügyi veszélyhelyzet

Tudja meg, mivel jár a kihirdetett járványügyi veszélyhelyzet

Budapest, 2020. március 11. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a koronavírus-fertőzés elleni védekezésért felelős operatív törzs sajtótájékoztatóján a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtótermében 2020. március 11-én. (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A kormány által szerdán bejelentett veszélyhelyzet az egyetlen olyan különleges jogrend, ami a jelen helyzetben, vagyis egy járvány esetén elrendelhető és rendkívüli intézkedésekre ad lehetőséget. Hogy pontosan mit is tehet ilyenkor a hatalom, arról Béres Béla jogász nyilatkozott a Magyar Hangnak.

Béres Béla elmondta, hogy ilyen esetben úgynevezett rendeleti kormányzás válik lehetővé, ez azt jelenti, hogy a kormány akár a hatályos törvényekkel ellentétes rendeleteket is alkothat a veszélyhelyzetre hivatkozva. Azonban nagyon fontos, hogy még ekkor sem lehet néhány alapvető jogot korlátozni, így az alaptörvényben is rögzített emberi méltósággal és az emberi test sérthetetlenségével kapcsolatos rendelkezések nem függeszthetők fel.

Ezek a rendeletek 15 napig maradnak hatályban, hacsak az Országgyűlés felhatalmazása alapján a kormány nem hosszabbítja meg őket. Azt azonban fontos tudni, hogyha a parlament igent is mond az új szabályokra – mivel azok a veszélyhelyzet miatt születtek –, a veszélyhelyzet megszűnésével hatályukat veszítik.

Arról, hogy a kormány milyen rendkívüli intézkedéseket hozhat veszélyhelyzetben, a katasztrófavédelmi törvény rendelkezik. Ilyen például a közterületi rendezvények megtiltása, közúti, vasúti, vízi közlekedés tiltása adott területen, de lehetőség van arra is, hogy az emberek szabad mozgását korlátozzák, tiltsák az utcán vagy nyilvános helyen való tartózkodást. Arra is joga van a kormánynak, hogy bármely gazdasági szereplővel szerződést kössön, vagy bizonyos termelési ágazatban elrendelhesse adott termék előállítását, termelését.

Azt is tudni kell, hogy halaszthatatlan esetben akár a médián keresztül is közzétehetnek bizonyos intézkedéseket. Ez esetben azonban szó szerint kell a televízióban vagy a rádióban beolvasni a rendeletet, illetve azt követően a lehető leggyorsabban megjelentetni a Magyar Közlönyben.

Béres Béla leszögezte azt is, hogy veszélyhelyzetben sem függeszthető fel az Alaptörvény alkalmazása, illetve nem korlátozható az Alkotmánybíróság működése, a kiadott rendeleteknek tehát ki kell állniuk az alkotmányosság próbáját. Az Alkotmánybíróságnak ugyanakkor természetesen az Alaptörvénnyel összhangban, de a veszélyhelyzet körülményeit is kell mérlegelni.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán délután jelentette be, hogy a kormány az operatív törzs javaslatát megfogadva elrendelte a veszélyhelyzetet a koronavírus miatt. Így például az Olaszországból, Iránból, Dél-Koreából és Kínából érkezőket nem engedik be az országba, kivéve, ha magyar állampolgárok. Betiltják a 100 főnél nagyobb beltéri és az 500 főnél nagyobb kültéri rendezvényeket is, vagyis bezárhatnak a mozi, színházak és elmaradnak nagy események. Az iskolák bezárását nem rendelték el. 

Jelenleg egyébként 13 koronavírussal fertőzött beteg van Magyarországon és összesen 69-en vannak karanténban.