Deák Dániel jogásszal, a Corvinus Egyetem tanárával beszélgettünk a Gangesz és a Jamuna folyókról, amelyeket ügyvédek képviseltek egy perben, egy amerikai bíróságról, amelynek arról kellett döntenie, vannak-e a fáknak jogai, de arról is, hogy miben kellene a jognak visszanyúlnia a keresztény értékekhez.
Részletek a Magyar Hang karácsonyi (2019/51-52.) számában megjelent interjúból!
– A több száz éves hagyományokra épülő jogrendszereink eddig mindig képesek voltak alkalmazkodni az új kihívásokhoz, miért pont az ökológiai válság során mondanának csődöt?
– Vannak olyan területek, ahol a hagyományos jogi megoldásokkal továbbra is egészen jól elboldogulunk, de az ökológia sajátos kérdéseket vet fel, és az ökológiai válság amúgy is globális probléma, amit kezelni is globálisan kell. Erre pedig nincsenek meg a jogi
eszközök. Körülbelül negyven éve dolgozom jogászként. A szakterületem az adózás, a nemzetközi jog és az uniós jog. Ez azt jelenti, hogy ki kell lépnem a világba, és
sokszor tapasztaltam, hogy ezen a ponton a nemzetállam jogrendszerei csődöt mondanak, mert a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat lényegében egyik nemzetállam sem tudja kezelni. Persze létezik nemzetközi jog, de az csak egy keretet ad, egyébként pedig a felek
magukra vannak utalva. Hasonló a helyzet az ökológiában. De nem csupán a sokoldalú partnerségnek van döntő jelentősége, hanem az önszabályozásnak is. Ez sem új dolog, az elmúlt évtizedek üzleti világában sok helyen kialakult. Utazási irodák például maguk hoznak létre egyesületeket, amelyekben azt fogadják meg egymásnak, hogy nem fogják becsapni az ügyfeleket. Az a társaság, amely bent van ebben a körben, de nem tartja be az egyezséget, kigolyózza magát onnan, és elesik az üzlettől.
(...)
– A nemzetközi színtéren sokszor nem egyenlő felek állnak egymással szemben, egy multinacionális vállalat és egy kisebb ország vagy egy fogyasztó viszonyában például könnyen előfordulhat, hogy előbbi egyoldalúan diktálja a feltételeket. Ez nem akadálya az önszabályozásnak?
– De, az akadályozás nagyon is lehetséges. Szerintem egy biztos: ahol lehetőség van arra, hogy tárgyaljunk egymással, és megbeszéljük a dolgokat, ahol elég transzparens egy vállalat működése, mindig van arra esély, hogy mindenkinek a méltányos szem-
pontjait érvényesíteni lehessen. Illúzióink azért nem lehetnek, mert egy nagyvállalat brutálisan el tud nyomni bennünket. Máskor viszont képes az alkalmazkodásra.
(...)
Minek kellene a jog középpontjában állnia, ha nem az anyagi javaknak? Vannak a fáknak jogai? Gyógyíthatatlanul mohó a kapitalizmus, vagy megtaníthatóak az élet tiszteletére a kapitalista gazdaság szereplői? Miért kellene egyszerre igenelni és megtagadni a liberalizmust?
A válaszokat keresse a Magyar Hang december 20-án megjelent 2019/51-52. számában!
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a karácsonyi számban? Itt megnézheti!
