Civil akcióval kezdődött kedd délelőtt az átláthatóságinak nevezett törvényjavaslat részletes bizottsági vitája. Ez az a törvény, amely segítségével a kormány ellehetetlenítheti a jövőben azokat az újságokat és civil szervezeteket, amelyek szerintük veszélyeztetik az ország szuverenitását. Egy újabb törvénymódosítási javaslat alapján már idén elvehetik az adó 1 százalékát a listázott civilektől, és a pénz egy kormányközeli alapítványhoz kerülhet.
Amikor az ülés a napirendben a törvénytervezethez ért, a tiltakozók civil szívet ábrázoló pólóban egy „Szabad sajtó, szabad civilek!” feliratú molinót tartottak fel némán, majd civil szíves matricát nyújtottak át minden, az ülésen résztvevő bizottsági tagnak – olvasható a Civilizáció Koalíció közleményében. Mielőtt Szabó Tünde, a Fidesz képviselője felszólalhatott volna, Vejkey Imre, a KDNP-s bizottsági elnök kivezettette a civileket. Ezután a Parlament előtt Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója, és Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója tartottak sajtótájékoztatót.
Móra Veronika szerint „minden képviselőnek személyes felelőssége van abban, ha átenged ilyen javaslatokat. Szavai szerint ez nem igazságügyi bizottság, ez a hatalom meghunyászkodó és gyáva kiszolgálása, miközben ők is pontosan tudjak: ez nem törvényhozás, hanem leszámolás. – Itt nincs helye módosítgatásnak, toldozgatásnak, ezt a törvényt egészében vissza kell vonni – szólította fel a képviselőket. Vígh Dávid emlékeztetett: évente több százezer embernek segítenek azzal, hogy tiszta ivóvízért, korrupciómentes közéletért, egyenlőségért és jogállamért dolgoznak. Ez a törvény őket fosztaná meg egy jobb élettől.
Szabó Szabolcs (Momentum) a bizottsági vitában azt mondta: az ellehetetlenítési törvény sérti az uniós jogot, a parlament házszabályát, a jogalkotásról szóló törvényt, és a visszamenőleges jogalkotás is teljesen törvényellenes. A DK-s Rónai Sándor hozzátette: ez a törvény az Alaptörvénynek és a nemzetközi jognak sem felel meg, súlyosan bántja Magyarországot, a maradék szabad sajtót, és egy nyílt támadást indít a civil szervezetekkel szemben. Cseh Katalin is felszólalt, szerinte a kormány el akarja hallgattatni a sajtót, mert így próbálja elfedni, hogy nem érkeznek meg az uniós pénzek. A Mi Hazánk képviselője, Novák Előd szerint nyilvános adatnak kellene lennie, ha egy politikus egy másik állam alkotmányára is felesküdött. Példaként említette Márki-Zay Pétert, Cseh Katalint és Bedő Dávidot.
Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a kormány részéről azt mondta, szerinte a javaslat megfelel a házszabálynak. Azt is kijelentette, hogy a törvény csak szervezetekre vonatkozik, magánszemélyekre nem. Úgy fogalmazott, hogy az egyedüli szankció az átláthatóság, és csak összeesküvés-elmélet az, hogy korlátoznák a média vagy a civilek működését.
A bizottsági vita után a módosító javaslatot megszavazták: 8-an igennel, 3-an nemmel voksoltak, senki nem tartózkodott. A módosítás lényege, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal listájára került szervezetek már idén elveszíthetik az 1 százalékos szja-hozzájárulást. Vagyis lényegében a magyar jogban tiltott visszamenőleges hatállyal büntetnék a kormány által összeállított listán szereplő, külföldi pénzből az Orbán-kabinetnek nem tetsző, tevékenységet végző civil szervezeteket vagy független sajtóorgánumokhoz kapcsolódó alapítványokat. Ezeket az összegeket a Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért kapná. A törvény másik változása, hogy a kettős állampolgárságú magyar állampolgárokat nem tekintik külföldinek.
