Az árnövekedés miatt az önkormányzat mindent sokkal drágábban tud megvásárolni, mint korábban, így aztán nagyon meg kell néznünk, hogy mire költünk, mire nem – ezzel magyarázta Kovács József, a hétszáz fős Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei község polgármestere, hogy miért csoportosították át a településen a falunap költségeit. Nem látják például vendégül a jékeieket, egyrészt Kovács szerint „egy tál étel senkit nem tart el”, másrészt a koronavírus miatt.

– Nem beszélünk róla, de mindenki látja, hogy emelkednek a számok – fűzte hozzá a jobbikos polgármester.

Nem lesz Jékén idén tűzijáték sem, amire Kovács József szerint vannak persze „környezet- és állatvédelmi szempontok is”, de a legfőbb érve a durrogtatás ellen az, hogy nyolc perc látványosság nem ér négyszázezer forintot”.

Százezer az egyetemistáknak

Ezzel együtt a pénzt nem „zárják el” a lakosoktól, különböző formában visszajuttatják hozzájuk a megspórolt összeget. Megemelik például a tanévkezdési támogatást, óvodai nevelés esetében ötezer forintot, általános iskolai nevelés esetében nyolcezret, középiskolai nevelés esetében tízezret, felsőoktatás esetében pedig százezret kapnak a jogosultak.

– Világéletemben azon az állásponton voltam, hogy támogatni kell azt, aki részt vesz a felsőoktatásban. Korábban is így tettünk a Bursa Hungarica keretében, csak már nem engedi az állam, hogy azt szociális költségként számoljuk el.

Jékén tizenketten tanulnak felsőoktatási intézményben, ami Kovács szerint a település lakosságszámát tekintve kifejezetten jó arány. „Nálunk a 18-25 év közöttieknek a negyede tanul egyébként felsőoktatási intézetben, ez is nagyon szép szám szerintem, főleg egy ilyen kis településen.” Arra a kérdésünkre, hogy a súlyozás miért az egyetemisták felé dől el, a polgármester azt felelte, hogy erre a kollégiumi férőhelyek – pontosabban azok hiánya – miatt van szükség.

– A felsőoktatásban tanulóknak mindössze negyede számára biztosított a kollégiumi férőhely, a többiek számára marad az ingázás, vagy az albérlet.

A másik, falunapi megtakarításból fedezett szolgáltatás Jékén pedig az, hogy az idős, beteg gondozott lakosokat hetente egyszer beviszik Kisvárda egyik bevásárlóközpontjába és húsboltjába „annak érdekében, hogy a lehető legkedvezőbb áron tudjanak bevásárolni maguknak”. – Van bolt persze Jékén is, egyébként az alpolgármesterünk üzemelteti, de ő is támogatta ezt a kezdeményezést, mert a település érdekét a sajátjánál előbb helyezte – tette hozzá.

Várják a kormány lépéseit

Kovács József szerint meg kell érteni a lakosoknak is, hogy mindenkinek spórolnia kell, elmondása szerint például „egy grafitceruzát nem vettünk feleslegesen, és ha van egy kedvenc tollam, akkor inkább viszem magammal és nem veszek a hivatal számára még tízet, csak azért, hogy legyen”.  Ez utóbbi szó szerinti példa, vagy inkább átvitt értelemben értendő? – tesszük fel a kérdést, mire Kovács azt mondja, hogy „szinte szó szerint veendő”. Bízik benne, hogy több település is elgondolkodik ezeken az intézkedéseken, és nagyon várják a kormányzat részéről is a lépéseket, hogy miként kívánják kompenzálni a települések megnövekedett költségeit.

Tűzijáték-mentes települések

Idén számos településen döntöttek úgy, hogy nem rendeznek tűzijátékot augusztus 20-a vagy a falunap lezárásaképpen. Salgótarjánban például inkább a katásoknak és a rezsikárosultaknak segítenek, a kormánypárti vezetésű Székesfehérváron már korábban leszavazták, Szegeden a rászorulókat támogatják, Hódmezővásárhelyen először úgy volt, hogy lesz tűzijáték, aztán a negatív visszajelzések miatt visszakozott a városvezetés. A budapesti, központi állami tűzijátékról egy ideig az a hír járta, hogy tíz évig titkosították a költségeit, majd kiderült, hogy csak a rakéták több mint egy milliárd forintba kerülnek majd, a kísérőrendezvényekről nincs információ.