Decemberben elkezdték a szolgálati panaszokat beadni azok a tűzoltók, akik a munkaidőkeretük egy részének túlóraként való elszámolását követelik – tudta meg a Magyar Hang. Már hetek óta tudni, hogy alapvetően perre akarnak menni amiatt, hogy miközben a legtöbb embernek 40 órás a munkahét, nekik 48. A különbözetet pedig nem kapják meg túlórában.
Lapunk is beszámolt már arról, hogy a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete keményen beleállt abba, hogy a szolgálati- vagyis munkaidejük szerintük nincs rendesen kifizetve. A tűzoltóknak heti 48 órás a munkahetük, szemben azzal, hogy más munkakörökben általában heti 40 órás a munkahét. Viszont a különbségként adódó 8 órát az alapdíjazás részeként kapják meg, nem túlórában, amiért ötven százalékkal magasabb bér járna. A Belügyminisztérium szerint ugyanakkor ez rendben van, hiszen megfelel a jogszabálynak, ami szerint „a heti szolgálatteljesítési idő meghaladhatja a heti negyven órát, de az alkalmazott szolgálati idő keretben heti átlagban a 48 órát nem haladhatja meg”. Az érdekképviselet perre vinné a kérdést, ez azonban majd csak egy hosszú folyamat utolsó állomása.
Salamon Lajos szakszervezeti vezető a Magyar Hangnak most azt mondta, hogy már egyeztettek az ügyvédjükkel, decemberben pedig elkezdtek benyújtani erről szóló a szolgálati panaszokat, ez az első lépés. Először a munkáltatónál, tehát a megyei igazgatónál kell jelentkezniük a hozzájuk csatlakozó tűzoltóknak, neki harminc napja van elbírálni a dokumentumokat, a határidőt viszont újabb egy hónappal kitolhatja. Amennyiben elutasító válasz születik, továbbítja a főigazgatónak, aki újabb 30+30 napig értékelheti a megfogalmazottakat. A bírósági eljárás csak ezt követően indulhat meg. Tehát ha mindketten negatívan ítélik meg a követelést, leghamarabb áprilisban fordulhatnak a tűzoltók bírósághoz. Decemberben valamivel több, mint négyszáz fő adta be a szolgálati jegyeket (vagyis a panaszokat), azóta pedig folyamatosan továbbítják ezeket, napi-heti rendszerességgel adják be a panaszokat, valamikor húszat, máskor harmincat.
A szakszervezeti vezető beszélt arról is, hogy a heti 48 órán túl is dolgoznak sokan, azt kifizetik. A törvény úgy szól, hogy amint eléri a féléves munkaidőkeretét a kolléga, onnantól fogva nem dolgoztathatnák többet. – De van egy csodakifejezés a rendszerben: a szolgálati érdek. Arra hivatkozva berendelhetik, dolgoztathatják a munkaidőkereten túl is a tűzoltót, ezt természetesen túlóraként kifizetve – tette hozzá Salamon Lajos. Korábban megírtuk, hogy túlórából is rengeteg jutott a lánglovagoknak: csak a tavalyi első fél évben összesen több mint 270 ezer – egészen pontosan 271 510 – túlóra keletkezett náluk. Mindezért pénzt vagy szabadnapot kaptak az érintettek: több százmillió forintról és több ezer így kapott pihenőnapról volt szó.
A szakszervezeti vezető korábban beszélt arról is, hogy 1500 szakember hiányzik az állományból, az új belépők száma pedig évek óta csökken. Mostanában indultak ugyan képzések, de a problémát ez sem fogja hosszú távon megoldani. Salamon Lajos szerint beiskoláznak mondjuk száz embert, de időközben harminc-negyven elszivárog a testülettől. – Nem annyira egyszerű a helyzet, hogy felvesznek valakit, ő pedig rögtön munkába is tud állni. Először van egy féléves iskola, ez a minimum, majd utána kerül a kolléga arra a helyre, ahol felvették, és ahol később a szolgálatot ellátja. De időközben leszerelhetnek újabb emberek is. A jelentős létszámhiány így folyamatos – fejtette ki. A szakszervezeti vezető úgy látja, hogy a vonulási rendszert nem befolyásolja a helyzet. A szabadságokat viszont sokkal nehezebben tudják például kivenni az érintettek. Ha van mondjuk egy tűzoltóság, ahol a rendszeresített állomány 30 fős egy napra, akkor onnan nagyjából 24-nek kell ugrásra készen állnia. Hatuknak tehát kiadható lenne ilyenkor a szabadság. Viszont ha a 30 helyből csak 26-at töltenek be, máris kevesebben tudnak elmenni. E zért fordulhat elő, hogy ha valaki, mondjuk, Győrben van felvéve, létszámhiány esetén könnyen átrendelhetik Sopronba vagy akár Csornára szolgálatot teljesíteni. Mindezt azért, hogy ezekben a városokban is megfelelően ki tudják adni a szabadnapokat.
Korábban részletesebben is írtunk arról, milyen problémákkal kénytelenek a tűzoltók manapság szembenézni. Az általunk megkérdezett munkavállalók többek között az alacsony fizetést, az e miatti kevés új jelentkezőt és az egyre idősödő állományt emelték ki. A beszélgetések alapján kirajzolódott, hogy a szolgálati nyugdíj 2011-es elvétele mindenképpen hozzájárult a problémák súlyosbodásához, és a lejtmenet azóta is tart.
