
A jogszabályok szigorításáról számolt be Tuzson Bence igazságügyi miniszter a közösségi oldalán megjelent videóban, miután pénteken találkozott Renner Erikával, akit 2013-ban megkötözött és elkábított, majd maró lúgot öntött a nemi szervére a lúgos orvosként elhíresült egykori párja. Tuzson szerint három pontban állapodtak meg Renner Erikával. Az egyik arról szól, hogy amikor az elkövető feltételes szabadságra bocsátása felvetődik, ma már az áldozatot megkérdezik arról, hogy mi a véleménye erről, és ilyenkor az áldozatok a legbelsőbb titkaikat, a félelmeiket mondják el. Ezzel kapcsolatban azt javasolja Tuzson, hogy ezek a vélemények ne legyenek automatikusan megismerhetők az elkövető számára is.
A miniszter második felvetése az, hogy amikor a bíróság úgy dönt, hogy az elkövetőt feltételes szabadságra bocsátja, akkor általában magatartási szabályokat határoz meg az elkövetőnek: például nem mehet közel az egykori áldozatához. Tuzson azt javasolja, hogy ezeket a magatartási szabályokat és magát a határozatot is ismerhesse meg az áldozat. A harmadik javaslata pedig az, hogy a bíróság az elítéléskor kimondhassa, örökre eltilthatja az elkövetőt attól, hogy az áldozat közelébe menjen. A találkozóra azt követően került sor, hogy közéleti vita alakult ki a lúgos orvos feltételes szabadlábra bocsátásáról, utóbbira végül nem került erre sor.
Renner Erika a közelmúltban adott interjút a Magyar Hangnak. Ebben az interjúban egyebek mellett arról beszélt, hogy ő maga áldozata lett annak az új jogszabály-módosításnak, amit Tuzson Bence jogalkotóként meghozott. – Önmagában pozitív kezdeményezés volt, hogy mostantól meghallgatják az áldozatot az elkövető feltételes szabadon bocsátása kapcsán. De ezt az egészet telibe vágta az, hogy a sértett nyilatkozatának tartalmát meg kell ismertetni az elítélttel. Ez megint azt a problémát mutatja, hogy nem áldozat-, hanem elkövetőszemléletű a rendszer. Semmi értelme, hogy az elkövető megtudja, hogy mit gondol az áldozata, mik a legbelső félelmei a szabadon engedéssel kapcsolatban. Ellenben lenne értelme az áldozatnak megismerni az elkövető jelenlegi pszichés állapotát, hogy mi a hozzáállása az általa elkövetett bűncselekményhez, történt-e megbánás stb. Első fokon dr. Szokol Attila büntetés-végrehajtási (bv) bíró nemrég úgy döntött, hogy feltételesen szabadságra bocsátható az elítélt, bizonyos szigorúbb magatartási szabályok mellett. De én nem tudom, hogy ezek a „szigorú szabályok” mit jelentenek, ezért azt sem tudom, mikor szegi meg ezeket az elítélt, ahogyan azt sem, ha megszegi őket, én pontosan kihez fordulhatok. Engem semmiről sem tájékoztattak. Már tavaly is jeleztem Tuzson Bencének, hogy ha feltételesen szabadságra helyezik az elkövetőt, áldozatként szeretnék egy védelmi határozatot kapni, amely a fentieket mind tartalmazza, valamint például a pártfogója nevét és elérhetőségét is. Azt sem értem, ha az elkövetőt az orvosi hivatástól végleg el lehet tiltani, akkor tőlem, az áldozattól miért nem…?! Már a bírósági ítéletbe bele kellene foglalni, hogy ilyen súlyú bűncselekményeknél az áldozattól örökre távoltartást rendelnek el. Jelenleg ezt csak a feltételes szabadság ideje alatt kérhetem – mutatott rá az interjúban.