Országos választási szereplést mérlegel a debreceni Civil Fórum
Gondola Zsolt Zoárd és Illés-Rácz Mariann, a Civil Fórum Debrecen önkormányzati képviselői 2025. január 9-én Fotó: Magyar Hang/Szabó Zsolt László

Nem kizárt, hogy az eddig kizárólag debreceni helyi ügyekkel foglalkozó Civil Fórum Debrecen Egyesület részt vesz a 2026-os országgyűlési választáson. Döntést egyelőre nem hoztak, ahogy arról sem, hogy ha ezt megteszik, milyen formát választanak: azaz támogatnak-e jelöltet vagy önállóan állnak rajthoz. Erről Gondola Zsolt, a szervezet elnöke, debreceni önkormányzati képviselője beszélt egy csütörtöki tájékoztatón.

A Civil Fórum a négy, listán szerzett képviselői helyével a debreceni közgyűlés egyetlen ellenzéki frakciója. Gondola Zsolt – aki a közgyűlési frakcióvezető is – szerint az a tény, hogy a városban a legerősebb ellenzéki szervezetté váltak, azt is jelenti, hogy távolabbi célokat kell megfogalmazniuk, és újra kell gondolniuk az országos választáshoz való viszonyukat. Erre kapnak biztatásokat a választóiktól, és a közel 20 ezer szavazójukat nem szeretnék cserben hagyni. Ez annak fényében figyelemre méltó, hogy a párt eddig országos ügyekkel nem foglalkozott, csak ha voltak helyi vonatkozásaik. Lapunk kérdésére, miszerint a Vona Gábor-féle Második Reformkor Párt vagy Magyar Péter Tisza Pártja felé vannak-e „szabad vegyértékeik”, Gondola Zsolt azt felelte: mivel még nem döntöttek, egyelőre mindenfelé vannak. Meglátása szerint az országos politika ma nem ideologikus rendről szól, változóban a pártstruktúra, ezért szerinte meg kell várni, hogy mi alakul ki.

Ezen túlmenően a Civil Fórum idei céljait négy pontban összegezte. Ezek a helyi iparűzési adó-elvonás; a zöldpolitika; a Debreceni Nemzetközi Repülőtér helyzete és a helyi ügyek képviselete. A helyi iparűzési adó kormányzati lefölözését különösen kárhoztatta, amelyet egy alapba kerülve regionálisan osztanának újra. A frakcióvezető szerint azonban a Debrecen szolgálatára felesküdött képviselők ilyen elvonást nem szavazhatnak meg, különösen hogy szolidaritási adó címen is adóztatják az önkormányzatokat, így Debrecent is. Továbbra is fel kívánnak lépni az olyan, számukra hiteltelen zöld propagandával szemben, mint amelyet a fideszes városvezetés képvisel. Szavai szerint 10 ezer fa elültetése nem ellensúlyozza az akkumulátorgyárak környezetre gyakorolt hatását. A hatóságot kellene szigorúbb tevékenységekre ösztönözni, rászorítani még szigorúbb fellépésre, mert most jobban kiszolgálják a befektetőt, mint kellene – tette hozzá. Emlékeztetett, hogy Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter mellett a CATL kínai akkugyárat is szankciós listára tette az USA, és megjegyezte, hogy visszaesett az elektromos autók iránti kereslet az utóbbi időben. Az állammal közösen tulajdonolt Debreceni Nemzetközi Repülőtér működését illetően pedig koncepcióváltást sürgetett, miután a Wizz Air tavaly júliusban bejelentette debreceni bázisa bezárását. Szerinte ha felvetődött, hogy Cargo-üzletág lesz a domináns tevékenység a repülőtéren, akkor meg kell vizsgálni, jó-e az a városnak. Emellett – negyedikként pontként – a lakossági ügyek képviseletét nevezte meg.

Gondola Zsolt az akkumulátorgyár-beruházások miatt ostorozta a Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester-féle városvezetést, amiért szerinte a debreceni közgyűlés alakuló ülése után három hónappal sem értették meg a választók üzenetét. – Az ellenzéki szavazatok alapján a választók ezt az iparpolitikát, benne különösen a kínai akkumulátorgyár megépítését nem támogatták – jelentette ki, megemlítve, hogy a Fidesz 22 ezerrel kevesebb szavazatot kapott, mint korábban. Meggyőződése, hogy változásra lenne szükség, az iparpolitika megváltoztatása érdekében az Országgyűlés léphet.