Új korszak kezdődik, tíz év után emelt alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank

Új korszak kezdődik, tíz év után emelt alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke beszédet mond a Világgazdaság üzleti napilap Magyarország újraindításáról szervezett konferenciáján a Budapest Kongresszusi Központ 2021. június 9-én (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a mai, keddi kamatdöntő ülésén 30 bázispontos – azaz az elemzők többségének várakozása szerinti – alapkamat emelésről döntött, így mostantól 0,9 százalék a jegybanki alapkamat. Vagyis jól tippeltek azok, akik előzetesen arra számítottak, hogy vége a laza monetáris politikának Magyarországon. Persze nem volt nehéz dolguk, hiszen elemzők már hetek óta ennek lehetőségéről beszélnek azt követően, hogy jegybanki vezetők többször is ebbe az irányba kommunikáltak.

A döntést követő sajtótájékoztatón Matolcsy György a jegybank elnöke elmondta, nagyszerűen vizsgázik a magyar gazdaság, sikerült annak újraindítása. A jegybanki elemzés szerint ennek eredménye, hogy a 3. negyedévben várhatóan elérjük a 2019-es növekedési szintet, így idén hat százalék fölött is lehet a magyar GDP-növekedés. Ehhez hozzájárult, hogy a kormány gazdaságmentő tevékenységét az MNB tavaly hatezer milliárd forinttal támogatta, amihez idén még hozzátesz 3300 milliárd forintot. Ez Európában is tekintélyesnek mondható összeg.

A jegybankelnök felhívta a figyelmet, a gyors helyreállítás ára az infláció megugrása volt. Kiemelte, 2008 után 6,5 fél év kellett a helyreállításra, most erre másfél év is elég volt. Éppen e gyorsaságnak köszönhető, hogy az áremelkedés meglendült, és így idén éves szinten 4 százalékos pénzromlást vár a jegybank. Hogy ez ne állandósuljon, a jegybank addig folytatja a kamatemelést, amíg az infláció vissza nem tér a három százalékos célértékhez, azaz nem egyszeri kamatemelésről van szó, hanem kamatemelési ciklusról.

Matolcsy arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság elmúlt tíz évének sikere a kormány és a jegybank 2013 óta tartó szoros, egymást támogató együttműködésén alapul. Vannak ugyan nézetbeli eltérések, de ez a mai napig létező kapcsolat a siker titka. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a koronavírus válságot követően új helyzetből indul a világ. Ezt nekünk is észre kell venni, ha nem akarunk lemaradni. A jelenlegi helyzet megköveteli, hogy nagyon gyorsan állítsuk vissza a költségvetési egyensúlyt, és csökkentsük az államadósságot. Erre akár már a jövő évben is képes lehet az elmúlt tíz év munkájának köszönhetően erős magyar gazdaság. Észre kell azonban venni, hogy a hosszú távú gyors növekedésre csak akkor lehetünk képesek, ha emeljük a versenyképességet. A versenyképesség emelése azonban elképzelhetetlen digitális átállás – különösen az állam tekintetében – nélkül. De ugyanígy elengedhetetlen az egészségügy minőségi fejlesztése, valamint az oktatás korszerűsítése, mert enélkül lemaradunk. 

Kandrács Csaba alelnök emlékeztetett, hogy a törlesztőrészletek ugyan nem nőhetnek a moratórium igénybevétele miatt, a futamidő és a visszafizetendő összeg azonban igen, különösen, hogy a kamatemelési ciklus hatása erősítheti ezt a folyamatot. Ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy akik igénybe vették a hitelvisszafizetési moratóriumot, azok a gazdaság helyreállítását követően lehetőleg kezdjék el újra a törlesztést.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője lapunknak elmondta, az történt, amire az elmúlt hetek jegybanki megnyilvánulásait követően számítani lehetett. A piac az első pillanatban kicsit csalódottnak tűnt a bejelentést követően, amikor azonban a sajtótájékoztatón kiderült, hogy kamatemelési ciklusról van szó, minden visszatért a normál mederbe. Az elemző felhívta a figyelmet, hogy a mostani 30 bázispontos emelés igazából 15 bázispontot jelent, hiszen a banki viselkedést az egyhetes betét rátája szabályozza, az pedig  a bejelentés szerint mostantól fogva hozzá lesz kötve az alapkamathoz, így csütörtöktől annak mértéke 15 bázisponttal emelkedik. 

Az elemző szerint legalább három hónapba telik, mire látszani fog a kamatemelési ciklus hatása, azaz lassul az infláció, vagyis a reálisnak tűnő havi 15 bázispontos emelést feltételezve alapvetően megváltozik a kamatkörnyezet egy negyedéven belül. A változó kamatozású hitelt felvett adósok számára ez azt jelenti, hogy a kamatperiódus függvényében három-hat hónapon belül emelkedni fognak törlesztőrészleteik.

Virovácz Péter kérdésünkre kifejtette, a mostani változtatás célja, hogy hűtse a túlfűtött és a tervezett kormányzati intézkedések hatására még jobban túlhevülő magyar gazdaságot, ezzel is védve a törékeny kilábalást. Vagyis most a kormányzat fiskális és a jegybank monetáris politikája nincs összhangban, de mindenképpen szükség van az MNB tervezett lépéseire, mert az elfutó infláció gondokat okozhat a gazdaság kilábalásában.

A jegybank és a kormány közötti összhang megbomlásának már korábban is mutatkoztak jelei, amit a mostani bejelentés, és az ahhoz fűzött magyarázat megerősít. Már akkor sejteni lehetett a jegybanki monetáris politika változását, amikor Virág Barnabás jegybanki alelnök – az áprilisban és májusban is öt százalék fölötti inflációs adat ismeretében – arról beszélt a Reuters-nek, hogy „az alapkamat emelésének lehetőségét már júniusban érdemes lesz mérlegelni.” Erre erősített rá Matolcsy György jegybankelnök, amikor egy konferencián elmondta, a jegybank legfontosabb feladata az infláció kordában tartása. Az elnök azt is kijelentette, a magyar gazdaság számára nem jelent gondot, ha kamatemelési ciklus indul.

De a változást az is jelezte, hogy a jegybankelnök a kormánypárti Magyar Nemzetben megjelent írásában indokolatlannak tartotta, hogy 5,9 százalékos hiánycéllal fogadta el az Országgyűlés a jövő évi költségvetést. Érvelése szerint a Covid-19 járvány miatt tavaly és idén még érthetően magasra futott költségvetési hiányt mielőbb a biztonságos, 3-3,4 százalékos sávba kellene visszavágni, amire a magyar gazdaság jelenlegi állapotában képes is lehet. A jegybankelnök a cikkben arról beszélt, a tervezett 5,9 százalékos hiány tovább fűti az egyébként is magas inflációt. Matolcsy azt is kiemelte bírálatában, hogy a V4 országok közül nálunk a legmagasabb az eladósodottság mértéke és a költségvetési hiány. Szerinte az inflációs folyamatok szempontjából gondot jelenthet, hogy Orbán Viktor a gyermekeseknek ígért, mintegy 600 milliárd forintra rúgó jövő évi adóvisszatérítéssel éppen szembe megy a jegybank által kívánatosnak tartott szigorúbb pénzügyi politikával. Matolcsy arra is felhívta a figyelmet, hogy mindez, valamint a magas reálkamatok sebezhetővé teszik az országot egy jövőbeli pénzügyi támadás esetén.

Az adatok ismeretében egyébként logikus a jegybank döntése, hiszen a mostani magas inflációs adat ugyan egyedi tényezőknek köszönhető, a világgazdaságban azonban olyan inflációgerjesztő folyamatok indultak be, amelyekre nem nagyon van hatása a Magyar Nemzeti Banknak, így legfeljebb a kamatemeléssel erősítheti a forintot, hogy legalább valamennyire ellent tudjon állni az inflációs nyomásnak.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Csatlakozzon hozzánk Patreonon

AZ ÉLET MEG MINDEN PODCAST – Sajó Tamás

Árnyék podcast a mentális egészségről – Pettik Ágival