Új magyar kutatás a Sinopharmról: a 60 év felettiek negyedénél nem hatásos

Új magyar kutatás a Sinopharmról: a 60 év felettiek negyedénél nem hatásos

A kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcinák a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórházban kialakított oltóponton 2021. április 26-án (Fotó: MTI/Vajda János)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A korral együtt jelentősen csökkenhet a védettség a Sinopharmmal oltottak körében a Covid-19 megbetegedéssel szemben – állapította meg a Sarkadi Balázs akadémikus és Ferenci Tamás biostatisztikus vezette kutatócsoport a medRxiv orvosi szakportálon frissen publikált vizsgálatában, amit a Hvg.hu vett észre.

A szerzők hiánypótlónak nevezik a kutatást, mert – noha a világ több mint 50 országában engedélyezték a kínai vakcina használatát – kevés információ áll rendelkezésre annak hatásosságáról, ők viszont nagy mintán és laboratóriumi körülmények között végezték el a vizsgálatot.

A kutatás emlékeztet: Magyarországon több mint egymillió ember kapta meg június végéig a kínai vakcinát, több mint felük (az első adagot megkapók 54,1 százaléka) időskorú volt.

Sarkadi Balázs már április közepén arról beszélt, hogy sürgősen meg kell kezdeni a kínai vakcinával oltottak immunitásának vizsgálatát. Így kezdődött el most publikált kutatás, amelybe az Óbudai Egyetem élettani szabályozások kutatóközpontját, a Corvinus Egyetem statisztikai tanszékét, a Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézetét és az ELKH Enzimológiai Intézetét vonták be. Ennek során 497 emberen végezték el a tesztet, közülük 450-en feleltek meg a kutatás feltételeinek.

A kutatást az alábbi paraméterek mellett végezték el: a vakcina két dózisának beadása után legalább 14 nappal vizsgálták a kórokozót semlegesítő antitestek jelenlétét, kizárva azokat, akiknek korábban igazoltan koronavírus-fertőzése volt. Az eredményeket életkor, nem és a második oltás óta eltelt idő függvényében vizsgálták meg.

Mint kiderült, a nem és az idő kevéssé befolyásolja az antitestek jelenlétét, az életkor viszont annál inkább. Amíg az 50 év alattiak esetében az antitestek a vizsgált személyek 90 százalékánál jelen voltak, a 60 év felettiek 25 százalékánál, a 80 év felettiek felénél egyáltalán nem indult be az antitesttermelés. 60 éves korban pedig már a vizsgált alanyok 60-75 százalékánál alacsony antitestszámot állapítottak meg.

Ellenőrzésképpen 45, Pfizer vakcinával oltott személy esetében is megvizsgálták az antitesttermelést, 28 nappal a második adag beadását követően. A kutatók szerint az antitestek száma csökkenhetett az életkorral a Pfizerrel beoltottak esetében is, ám az utóbbiak körében nem találtak olyat, akinél egyáltalán ne jelent volna meg.

A kutatók felhívják arra a figyelmet: jelenleg igen nehéz vizsgálni a közvetlen összefüggést a koronavírus-betegség kialakulása, a súlyos megbetegedés, az elhalálozás és az antitestek jelenléte között, ám mégis ez tűnik a legjobban dokumentált és a leggyorsabb módszernek a vakcina hatásosságának vizsgálatára.

A kínaiak is végeztek vizsgálatot, de kissé hiányosnak tűnik: a Sinopharm vakcina 3. fázisú vizsgálatáról szóló tanulmány eleve csak május 24-én jelent meg, ám azon túl, hogy ez igazolta az oltóanyag hatásosságát, az derült ki, hogy a vizsgálatban részt vevők 84,4 százaléka férfi volt, 98,4 százalékuk még nem töltötte be a hatvanat, és mindegyikük egészséges volt.

A Sinopharm hatásosságát illetően már hónapok óta vannak erős kételyek, ám az Orbán-kormány eddig a szőnyeg alá söpörte őket.

Erdei Anna immunológus, az MTA főtitkár-helyettese nemrég azt nyilatkozta, hogy szerinte ingyenesen biztosítani kellene az antitest-tesztet a Sinopharmmal oltott idősek számára, és ha nincs meg a megfelelő antitestszám, akkor harmadik oltást kell beadni. Arról is beszélt, hogy „sajnos azonban mára már egyértelmű, hogy a kínai Sinopharm vakcinával oltott 60 éven felülieknek körülbelül harmadában nincs jelen a vírus elleni védelmet biztosító antitest, azaz ellenanyag”. 

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón felelőtlennek nevezte a tudós állításait, majd az elmúlt héten a kormány mégis döntött arról, hogy lehet kérni a harmadik oltást – igaz, egy szóval sem említették, hogy ennek bármi köze lenne a kínai vakcinával kapcsolatos aggályokhoz. 

A Fővárosi Önkormányzat is végzett – nem reprezentatív vizsgálat keretében – antitest-teszteket, és az eredmények szerint a Sinopharm oltóanyag esetében a tesztelésben részt vevő, az oltásukról nyilatkozó 60 év felettiek esetében 23,9 százalékos mértékben volt tapasztalható az IgG típusú neutralizáló antitestek elégtelen mennyiségének jelenléte a vérkeringésben. 

Kásler Miklós, emberi erőforrás miniszter hétvégén azt is közölte: a harmadik oltásnál keverhetik a vakcinákat, vagyis aki korábban Sinopharmot kapott, az mRNS-alapú oltóanyagot kaphat harmadiknak, és fordítva.

Ezzel kapcsolatban azonban a Pfizer magyarországi vezetője és Karikó Katalin, az mRNS-technológia kidolgozójaként ismert magyar származású biokémikus is úgy nyilatkozott, hogy a vektorvakcinák, vagyis az AstraZeneca és a Szputnyik után a harmadik oltásnak feltétlen másnak kell lennie. Ugyanakkor az mRNS alapú vakcináknál – mint a Pfizer és a Moderna – lehet ugyanaz a harmadik dózis.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Ki lesz a nyerő? – Magyar Hang-ajánló

Támogasson minket!

Keresés

Csatlakozzon hozzánk Patreonon

Árnyék podcast – Bántalmaz a kormányom