Váratlanul megemelte a tömeges bevándorlási válsághelyzet kezelésére szánt keretet az Orbán-kabinet. A pénteki Magyar Közlönyből derül ki, hogy azonnali hatállyal plusz 8,7 milliárd forintot csoportosítottak át a Belügyminisztérium részére, így idén már 26,7 milliárdot különítettek el erre a célra.
A többletforrásról szóló kormányhatározat kiköti, hogy a plusz összegből 457 milliót közvetlenül a rendőrség 2025-ös személyi juttatásaihoz soroljanak át, és hogy a keret túlnyomó részét – 7,44 milliárd forintot – a jövő évben is felhasználhatja Pintér Sándor tárcája.
Az Orbán Viktor által aláírt, szűkszavú rendelkezésből nem derül ki, hogy pontosan miért is kell további milliárdokat szánni a szabad szemmel nem látható válsághelyzetre. A kormány 2016 óta tartja fent és legutóbb nyáron, egészen 2026 márciusáig hosszabbította meg ezt a jogi állapotot; csakhogy a legális és illegális bevándorlás mértéke jelenleg meg sem közelíti azt a szintet, amikor krízisről beszélhetnénk.
Tömeges bevándorlás nincs, de ilyen válsághelyzet továbbra is van
Kilenc éve hosszabbítgatják Orbánék, hogy rendeletekkel kormányozhassanak.
Válsághelyzetet a vonatkozó kormányrendelet szerint ugyanis akkor kell elrendelni, amikor a Magyarországra érkező, menekültstátuszt kérő napi egy hónap átlagában eléri a napi 500, egy hét átlagában a napi 800 főt, esetleg naponta több mint ezren zsúfolódtak fel a tranzitzónákban. Tranzitzónánk öt éve nincs, menekültstátuszt az ország területén kívül csak a kijevi vagy belgrádi magyar nagykövetségen kérhetnek az üldözöttek – arról, hogy naponta több százan érkezzenek magyar területre, régóta nincs szó. Jelenleg hetente 200-300 tiltott határátlépési kísérletet akadályoznak meg hivatalosan a rendőrök, ami meg sem közelíti a 2015-ös menekültválság akár napi 8-10 ezres határsértési statisztikáit; ez nem indokolná tehát a válsághelyzet fenntartását. Igaz, nem hivatalos becslések szerint a valódi hatásértések száma ennél jóval magasabb, akár napi több százas nagyságrendű is lehet.
A jogrendet leíró kormányrendeletben két olyan pontot találtunk, amire alapozva a kormány konzerválhatja ezt az állapotot: ha olyan helyzet alakul ki, ami közvetlenül veszélyezteti a magyar és a schengeni külső határ védelmét – vagy ha a határvonaltól számított 60 méteren belül valamilyen erőszakos, közrendet veszélyeztető cselekmény történik. Mivel a déli határon rendszeresek a rendőrök és az embercsempészek közötti konfliktusok, az Orbán-kabinet ezekre is hivatkozhat hosszabbítások során. Az ilyen incidensek mindennaposnak számítanak az európai határvédelemben is, szomszédaink mégsem kiáltanak rögtön válsághelyzetet.
„Ezek a csávók a rendőrre is rátartják a fegyvert”
Egy nap alatt többször is áttörik a határkerítést az embercsempész bandák, családi házak udvarán söpör át a menekültáradat Ásotthalmon. Egy akciót a bozótban lapulva néztünk végig.
Lapunk a Belügyminisztériumot és a rendőrséget is megkérdezte a közel 9 milliárd forint várható sorsáról, és hogy szerintük miért indokolt továbbra is a tömeges bevándorlásról beszélni. Arról is érdeklődtünk, hogy hány rendőr részesülhet a személyi juttatásokra csatornázott százmilliókból, és ők milyen munkaterületen dolgoznak, milyen tisztséget viselnek. Ha bármelyik fél válaszol megkeresésünkre, frissítjük cikkünket.
A kormány egyébként 2026 februárjában, éppen a választási hajrá hónapjaiban utalhatja ki a rend- és honvédelmi dolgozóknak járó „fegyverpénzt”, a hathavi juttatás azonban országos szinten több százmilliárdos nagyságrendűre rúghat.
