Újabb népszavazást fognak kezdeményezni pilismaróti civilek a településre tervezett homok-kavicsbánya ellen – közölte a Magyar Hang megkeresésére Radván Adrienn, a beruházás elleni összefogás főszervezője. A civilek az előző, a napokban elutasított népszavazási kezdeményezés jogvesztő határideje után, legkorábban augusztus végén nyújtják be kezdeményezésüket a Helyi Választási Bizottságnak (HVB). A kérdés szövegén még dolgoznak, de mint Radván Adrienntől megtudtuk, nem kizárólag a júliusban napvilágot látott elképzelések megakadályozására törekszenek, hanem minden hasonló beruházás tiltását szeretnék elérni a referendummal.
– Egy népszavazás eredménye a hatályos jogszabályok szerint egy év időtartamra tudja megakadályozni a hasonló beruházásokat, ennyi idő elteltével elvileg ismét kiadhat engedélyt az önkormányzat bányászati tevékenységre. Azt reméljük, hogy egy sikeres civil ellenállás elveszi a kedvét a mindenkori önkormányzatnak attól, hogy bányavállalatokat Pilismarótra engedjen – fogalmazott Radván Adrienn.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, nemrég érkezett beadvány a Helyi Választási Bizottsághoz, amely a pilismaróti bánya létesítésének megakadályozását célozta, ám azt nem hagyta jóvá a testület. Ám ez a kezdeményezés két magánszemély nevéhez fűződik, nem pedig a helyi bányaellenes összefogáshoz. Az első beadvány elutasítása után 15 nap jogorvoslati időnek kell eltelnie ahhoz, hogy hasonló témában újabb népszavazási kezdeményezéssel éljen valaki – akár magánszemély vagy szervezet. Ez a határidő telik le jövő hétfőn.
Ahogy arról lapunk júliusban az elsők között beszámolt, Pilismaróton, közvetlenül a folyó mellett egy 126 hektáros kavicsbánya megnyitását készítette elő már 2017 óta a helyi önkormányzat. A helyiek elől eltitkolt projektre már rábólintottak a hatóságok, a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Bányafelügyeleti Főosztálya, valamint a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal területileg illetékes Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztálya is. A projekt elé nem gördít akadályt a Duna–Ipoly Nemzeti Park sem. A 25 évre szóló engedélyt az Átlátszó cikke szerint a GM-PRO Mérnöki Tanácsadó és Szolgáltató Kft. kapta meg. A 2014-ben alapított, kétszemélyes váci cég 7,2 milliós adózott eredménnyel zárta a 2018-as évet, 27 millió forintos árbevétel mellett, korábban 18,6 és 37,3 milliós forgalmat bonyolított.
Alig egy nappal azután, hogy kiderült az óriási kavicsbánya terve, lemondott posztjáról Pergel István Csaba polgármester. Pergel 2010 óta vezette a települést függetlenként, de a Fidesz–KDNP támogatásával. Később kiderült az is, hogy nemcsak a polgármester távozik, de a héttagú képviselő-testület is feloszlatta magát. Az októberben megválasztott testület, két tagját leszámítva, ugyanazokból az emberekből áll, akiknek tudniuk kellett a közel három éve folyó előkészületekről.
Radván Adrienn elmondta azt is, hogy a botrány júliusi kirobbanása óta többször, többen is próbálták kérdőre vonni az időközben lemondott polgármestert és a szintén távozó képviselő-testület tagjait, ám érdemi választ nem kaptak a helyiek arra, miért járultak hozzá a bánya létesítéséhez. A helyzet tisztázására falugyűlés összehívását kezdeményezték augusztus 14-ére, az ehhez szükséges 250 aláírás helyett 451-et gyűjtöttek össze. Ám a polgármester, akinek ilyenkor hivatalból kellene eljárnia, megtagadta a fórum összehívását. A civilek ezért panasszal éltek a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalnál, emellett közérdekűadat-igénylést nyújtottak be az önkormányzathoz, hogy betekintést nyerjenek a képviselő-testület egyhangú döntését megelőző, a bányavállalattal folytatott egyeztetésekbe.
