Ujhelyi István és Gulyás Gergely közösen lépne fel a gyerekek érdekében

Kivételes helyzet, hogy a kormány képviselőjével közösen állunk be egy ügy mögé, de a járványhelyzet okozta mentális hatások is kivételesek – fogalmazott Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője azután, hogy egyeztettek Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel a gyermekek Covid-járvánnyal összefüggő mentálhigiénés helyzetével kapcsolatos javaslatokról. Az iskolapszichológusok számának növeléséről, a tanulók mentális állapotának felmérésről és a pedagógusok képzéséről, valamint az  „EU4Health” 5,1 milliárd eurós európai uniós program forrásainak felhasználásáról is szó van a javaslatcsomagban.

Az MSZP politikusa az Európai Parlament közegészségügyi bizottságának tagjaként korábban „Lélekvakcina” néven hirdetett programot, amelyben a koronavírus lelki hatásaira és ezzel kapcsolatos kormányzati lépések szükségességére hívta fel a figyelmet. Gulyás Gergely ezt követően hívta egyeztetésre az MSZP képviselőjét és az általa javasolt szakmai szervezeteket, akikkel a kezdeményezés mentén egy átfogó, konkrét javaslatcsomagot tettek a kormány asztalára. Mindkét politikus azt hangsúlyozta, hogy ezt egy pártpolitika felett álló ügynek tartják. 

A Miniszterelnökségen hétfőn délután történt megbeszélésen az MSZP képviselője mellett részt vett Szabó Zsuzsanna és Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének képviselői, Nagy Erzsébet és Fehér Tibor a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetétől, Szlankó Viola, az UNICEF Magyarország gyermekjogi vezetője, valamint a kormány részéről Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár.

Ujhelyi István és a szakértők által készített közös javaslatcsomagban szerepel többek között a jelenleg igénybe vehető iskolapszichológusi hálózat állapotának, valamint a járvány gyermekekre gyakorolt mentális hatásainak mielőbbi és átfogó felmérése.

Az MSZP-s politikus közleménye felidézi: több kutatás is bizonyította, hogy nagyságrendileg minden harmadik vírusfertőzésen átesett ember szenved valamilyen poszt-Covid betegségtől, vagyis szorongástól, depressziótól, poszttraumás stressz szindrómától, egyéb neurológiai szövődménytől. Az Európai Bizottság öt gyermekjogi szervezettel közösen végzett felmérése szerint minden ötödik gyermek szorong és boldogtalan a vírus miatt, minden tizediknél pedig konkrét mentális problémákra utaló tünetet (például depresszió) találtak. Az UNICEF Magyarország reprezentatív kutatást végzett, amely azt támasztotta alá, hogy a szülők több mint fele (54%) egyértelmű és jelentős romlást érzékelt gyermeke mentális helyzetében a Covid-időszak alatt, de kimutatták azt is, hogy a szülők kétharmada nem kapott semmiféle segítséget a problémák kezelésében.

– Egészségügyi kimutatások szerint már a koronavírus-járvány előtt is a magyar fiatalok közel egynegyede küszködött mentális problémákkal: ellátásuk és segítésük azonban erősen korlátozott a meglévő szakemberhiány miatt. Számos iskolai- és óvodapszichológusi státusz betöltetlen, a jelenleg elérhető szakemberek bizonyíthatóan túlterheltek; a jelenleg hatályos szabályozás szerint 500 gyermekre kell jusson egy, részmunkaidőben foglalkoztatott pszichológus – írta a javaslatcsomag ismertetőjében a képviselő.

Szorgalmazzák, hogy induljon olyan általános tájékoztató kampány is, amely tudatosítja a mentális egészség fontosságát, illetve a mentális segítségnyújtás lehetőségeit. Hangsúlyos pontja volt a javaslatoknak a pedagógusok és az iskolapszichológusok terhelésének csökkentése, utóbbi szakemberek számának bővítése, akár szerződéses, diplomás mentálhigiénés szakemberekkel kiegészülve. Ugyancsak része a kormány asztalára tett javaslatoknak, hogy kapjanak mielőbb megfelelő szakmai, mentálhigiénés képzést a pedagógusok, hogy megfelelő módon felismerjék és segíteni tudják a járvány következtében lelki nehézségektől szenvedő gyermekeket.

Gulyás Gergely a találkozót követően rögzített videóban azt mondta: minimalizálni kell azokat a károkat, amelyeket az online oktatás okozott, ezért is volt a kormány mindig amellett, hogy amennyiben a járvány megengedi, akkor jelenléti oktatás legyen Magyarországon. A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott: semmi akadálya annak, hogy szeptembertől megkezdődhessen a jelenléti oktatás, a mentálhigiénés helyzettel kapcsolatos szakmai javaslatokra pedig a kormányzat nyitott. – Azt reméljük, hogy a lehető legnagyobb mértékben tudjuk kiküszöbölni mindazon nehézségeket, amelyeket az elmúlt másfél év nehéz időszaka okozott – mondta Gulyás Gergely.

A Lélekvakcina-programot kezdeményező Ujhelyi István az egyeztetést követően úgy fogalmazott: kivételes helyzet, hogy a kormány képviselőjével közösen állnak be egy ügy mögé, de – mint mondta – a járványhelyzet okozta mentális hatások is kivételesek. Ujhelyi az UNICEF Magyarország felmérésére hivatkozva rámutatott: a magyar szülők több mint fele észlelt a gyermekein valamilyen negatív, mentális változást a járványidőszak alatt, segítséget viszont töredékük kapott csak. Ujhelyi megerősítette, hogy konstruktívan és nyitottan fogadta a kormány a szakszervezeti és gyermekjogi szakemberekkel közösen megfogalmazott javaslatokat. – Ha nem következnek ezután konkrét lépések, akkor megígértem Gulyás miniszternek, hogy tovább fogom nyomni, nem fogom hagyni elaludni ezt az ügyet. Ez pártokon felett álló ügy kell legyen itthon és az Európai Unióban is – tette hozzá a közös videóban Ujhelyi István.

Az UNICEF Magyarország már hivatkozott reprezentatív felmérése és több nemzetközi kutatás is összefüggést igazolt a mentális kockázatoknak való nagyobb kitettség és az alacsonyabb jövedelemszint, illetve a „háztartás osztályhelyzete”, vagyis például a szülők iskolázottsága között. Ezek alapján minél alacsonyabb jövedelemből él egy család, minél alacsonyabban iskolázottak a szülők, a gyermekeknél annál erősebben, illetve szélesebb körben jelentkeztek a Covid-helyzettel összefüggő mentális tünetek.

Az Európai Unió által elindított, 5,1 milliárd eurós költségvetésű „EU4Health”-program egyik célkitűzése a mentális egészség javítása. A közlemény kitér arra is: civil- és szakmai szervezetekkel együttműködve ki kell dolgozni a program hatékony felhasználásának stratégiáját is. Így a javaslat része lenne, hogy forrásokat biztosítsanak a Covid-járvánnyal összefüggő, specifikus rehabilitációs és mentálhigiénés programokra.