Teát, szendvicset osztanak a beregsurányi határátkelő magyar oldalán az érkezőknek. Önkéntes tolmács szólít meg mindenkit; akinek nyelvi akadályai vannak, azt tájékoztatja a lehetőségekről, míg a beregsurányi önkormányzat igyekszik megszervezni bejutásukat a faluba.
Gál Szilvia jegyző a helyszínen arról tájékoztat, pénteken még döntő többségében magyarok érkeztek (miként azt mi is tapasztaltuk, előző napi tiszabecsi tudósításaink itt és itt), szombaton azonban már többségbe kerültek az ukránok. Akadt köztük olyan is, aki már konkrétan háborús területről, a harcok elől menekült. A település két nagy termet nyitott meg, ahol a családok várakozhatnak, kapnak enni, inni, ide érkeznek a magánadományok is.
A beregsurányi önkormányzat melegedője (Fotó: Magyar Hang/György Zsombor)
Ottjártunkkor épp jó hírt hozott egy férfi, Tokajban és Szolnokon összesen száz családot tudnak elszállásolni, többeknek munkát is tudnak adni.
Főként a gyerekeket viseli meg a helyzet, mondja az egyik önkéntes, ezért olyan felajánlásokat is várnak, ami nekik okozhat kis örömöt: csokit, üdítőt, ilyesmiket. De jól jön a pléd, az ásványvíz, csomagolt élelmiszer (zacskózott croissant, májkrém stb).
A magyar állam a beregsurányi átkelőn túli fogadó területen sincs jelen – leszámítva a forgalmat irányító rendőröket –, ahogyan a nagy segélyszervezetek sem. Többen autókkal segítenek, elviszik a menekülteket a melegedőbe, vagy transzfert szerveznek nagyobb városokba, vasútállomásra. Aki teheti, Magyarországon élő rokonaira támaszkodik, egyik beszélgetőtársunk például Tolna megyébe igyekszik, de órákba telik, mire ideérnek értük.
Azt mesélik, hogy az ukrán határőrök a szemük láttára fordítottak vissza többeket, akkor is, ha magyar útlevéllel próbálták meg az átkelést. A 18–60 közötti férfiakat eleve nem engedik át, amennyiben ukrán állampolgárok, de az érintettek arról számolnak be, hogy eléggé „pofára megy a dolog”. Az ukrán oldalon a férfiak esetében azonban már amolyan elvárás az útlevél „zsírozása”, de hallottunk olyan esetről, amikor a százdollárossal együtt vágta vissza a határőr a dokumentumot, míg máskor anélkül is gördülékenyen ment a folyamat.
A háborúról szóló folyamatos, percről percre tudósításunkat ITT tudja elolvasni.
