0. óra az oktatásért címmel szerveztek eseményt hétfő reggelre a Belügyminisztérium elé, a megmozduláson számos ellenzéki politikus is részt vett. A résztvevők elsősorban a pedagógusok munkafeltételeit érintő úgynevezett státusztörvény tervezete miatt tiltakoztak. Ezzel együtt hétfőre a tanári érdekképviseletek újabb sztrájknapot hirdettek, vagyis munkabeszüntetés kezdődött több köznevelési és szakképzési intézményekben.
A tervek szerint a 2023. június 1-jén hatályba lépő jogszabály valamennyi (magán, alapítványi, egyházi, állami) közoktatásban dolgozót egységes jogállás alá terelne. Az érintettek úgy vélik, ez mindenkire nézve rendkívül hátrányos lesz, a közalkalmazottak esetében azonban a változás egyenesen drámai. Szerepelnek a tervezetben olyan részek, miszerint az iskola kötelezhetné a pedagógust arra, hogy újabb diplomát szerezzen, a továbbképzési kötelezettséget pedig 55 évről 60 évre emelnék, bár ez utóbbi talán mégsem valósul meg. Az a pedagógus pedig, aki egy ilyen helyzetben inkább megszüntetné a jogviszonyát, az eddigi 2 hónapos lemondási idő helyett akár további fél évig is kötelezhető a tanításra. Míg a munkavégzés helyét korábban a szerződésben rögzítették, a tankerület mostantól utasítást adhat arra, hogy a pedagógus egy másik iskolában, óvodában lásson el feladatokat, akár 9 hónapon keresztül. A rendelkezésre állás heti maximumát 32 óráról 48 órára, a napi munkaidőét 8-ról 12 órára emelhetik.
Az újabb tiltakozások elé értelmiségeik közzétettek egy kiállást a pedagógusok mellett. Azt írták többek között, hogy aki az ország jövőjét, utódaink boldogulását a szívén viseli, annak most ki kell állnia a pedagógusok mellett. „Támogassuk küzdelmüket és tegyük világossá, hogy a megrendszabályozásukra és megfélemlítésükre hozott intézkedésekkel a kormány nem érhet célt!” – olvasható a dokumentumban, amelyet még Réthelyi Miklós, a 2010 utáni Orbán-kormányok első oktatásért felelős minisztere is aláírt.
