Ungváry Krisztián történész a Telexen megjelent hosszú írásban fejtette ki, mit gondol Orbán Viktor politikai igazgatójának gondolatairól, miszerint Magyarország Ukrajnával ellentétben nem védekezett volna egy orosz katonai agresszióval szemben, „mert 56-ban az lett, ami lett”.
– Erre a megnyilatkozásra már jó néhány egyet nem értő vélemény érkezett, miközben az alapállítást, nevezetesen azt, hogy a magyar álláspont szerint Ukrajna hagyjon fel a védekezéssel, sem Orbán Balázs nem vonta vissza, sem a miniszterelnök. A kormányfő ugyan hibának minősítette politikai igazgatója szavait, de elnézőleg igyekezett megvédeni őt – hívja fel a figyelmet a történész.
„Az, hogy a miniszterelnök politikai igazgatójával interjút készítő Kohán Mátyás történelmi ismeretei finoman szólva csekélyek, és még csak nem is kísérli meg leplezni Ukrajnával és az USA-val kapcsolatos ellenszenvét, nem meglepő. Érdekes elem, hogy Kohán Mátyás 1956 kapcsán a Brezsnyev-doktrínára hivatkozik, pedig azt csak tizenkét évvel később, 1968-ban hirdette meg a szovjet vezetés – nota bene, 1956-ban Moszkvában még Nyitika Hruscsov volt az úr. Ugyanide sorolható az az állítás, hogy az USA azért hagyta »cserben« Magyarországot, mert neki az ország 1956-ban »nem volt fontos«” – írja Ungváry, aki szerint „a gimnáziumi történelemtankönyvet csak felületesen kell tanulmányozni ahhoz, hogy tudhassuk: nem erről volt szó”.
„Míg Kohán Mátyás simán csak műveletlen, Orbán Balázs megnyilatkozása szintlépés. Itt és most az történt ugyanis, hogy egy felelős magyar politikus szerint a szabadság és a függetlenség, vagy másképp megfogalmazva az önálló nemzeti és állami lét az »semmi«, Oroszország hadicéljaival kapcsolatosan pedig a legcsekélyebb kritika említése sem szükséges”. Mindez a magyar szuverenitást garantálni hivatott Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanácsadó testülete elnökének szájából hangzik el. Sőt, a helyzet még ennél is rosszabb Ungváry szerint, hiszen Orbán Balázs állítása csak úgy értelmezhető, hogy a védekezés akkor is értelmetlen volna, ha Oroszország Magyarországot támadta volna meg. A történész Rácz Andrást idézi: eddig csak sejthettük, de most már tudjuk is, hogy a kormány nem védené meg Magyarországot egy orosz támadással szemben.
Orbán Balázs kijelentéséből az következik Ungváry szerint, hogy „a magyar történelem egyetlen bölcs politikai döntése 1944. március 19-én történt, amikor a magyar kormány úgymond a vérontás elkerülése érdekében az úgynevezett értelmetlen harc helyett megértéssel fogadta a Német Birodalom csapatait”. A történész mindezek után azzal folytatja, hogy „a hazaárulás mint büntetőjogi kategória ugyanis ma is létezik”, illetve „ büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a hazaárulást súlyos hátrányt okozva, állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával, háború idején vagy külföldi fegyveres erőnek behívásával vagy igénybevételével követik el”. Úgy látja, „Orbán Balázst már tényleg csak egy pici lépés választja el attól, hogy ezt a bűncselekményt, pontosabban a hűtlenség minősített esetét elkövesse”, de „az előkészületi magatartás már most is megállapítható lenne”.
