Elkezdődött a luxembourgi székhelyű Európai Unió Bíróságán a fenntartót váltott magyar egyetemek kereseteinek tárgyalása. Kedden a Debreceni Egyetem (DE) keresetét tárgyalta a kilenc bíróból álló Nagytanács, amelyet az intézmény Erasmus, az Erasmus+ és a Horizont programokból történt uniós kizárása miatt nyújtottak be – derül ki az egyetem a Magyar Hanghoz eljuttatott közleményéből. Szerdán a további öt magyar mdellváltó egyetem beadványa lesz terítéken, a magyar állam támogatóként vesz részt az Európa Tanács elleni perekben.
– A pert azért indította a Debreceni Egyetem, mert véleményünk szerint a EU Tanács támadott végrehajtási határozta számos ponton sérti az alkalmazandó EU anyagi és eljárási jogot és magát a végrehajtási határozat meghozatalát is lehetővé tevő „Felhatalmazási Rendeletet” – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Kossa György, az intézményt fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, aki Bács Zoltán kancellár – leendő rektor – társaságában részt vett a keddi bírósági ülésen.
Bács Zoltán az ülésen szóban is ismertette az intézmény álláspontját a bírósággal. – Az egyetemi közösség megbántva és értetlenül áll az Európai Unió Tanácsának döntése előtt. A magyar egyetemi és tudományos közösség az európai kollaborációk szerves része, amely a döntés kapcsán kitaszítottá vált, gátolva lett a tudomány szabadsága, a magyar diákok európai mozgása és járulékosan az egyetemi fejlesztések terén is. Ez nem lehet politikai kérdés, ez morális kérdés, ami súlyosan sérti a Debreceni Egyetemet az egyenlő bánásmód terén is – fejtette ki.
Megjegyezte: az erkölcsi károkat nehéz számokkal kifejezni, de mintegy 40 ezer debreceni diákot és 2 ezer oktatót és kutatót zártak ki az európai mobilitásból és kölcsönös tudástranszferből. Elmondta továbbá, hogy a nemzetközileg ismert Price Waterhouse Coopers (WPC) céggel vizsgáltatták meg az intézményt az Európai Tanács 2023-as döntését követően azért, hogy kiderültjön: mennyiben felel meg az Európai Egyetemi Szövetség autonómia szempontjainak, és az irányítási struktúra mennyiben felel meg a politikai függetlenségnek. Szavai szerint pedig „az eredmények visszaigazolták a valóságot, azt, hogy mindenben nőtt az egyetem függetlensége és megtudtuk azt is, hogy nemzetközi összehasonlításban igen jó helyezésünk van mind a szervezeti, mind az alkalmazotti, mind a pénzügyi, mind az akadémiai vonatkozásokban” – írták.
A Debreceni Egyetem keresete alátámasztása érdekében összesen tizenkilenc jogalapra hivatkozik, köztük számos ponton az Európai Unióról Szóló Szerződésre és az az Európai Unió Alapjogi Chartája.
Mint írták, az Európai Unió jogi képviselői a 1,5 éves előkészítő eljárást követő tárgyaláson is vitatták, hogy az egyetemnek van-e lehetősége egyáltalán jogilag fellépni a Tanács határozata ellen. Kijelentették: nem az intézmény büntetése volt a fő cél, az egyetemeket fenntartó kuratóriumok egyes tagjainak összeférhetetlenségére és annak potenciális lehetőségére hivatkoztak, valamint ez által a politikai befolyás lehetőségét vitatták, továbbá az Európai Unió pénzeszközeinek védelmét hangsúlyozták. Az egyetem indítványa arra is hivatkozik, hogy a végrehajtási rendeletet az EU szervei nem végeztek intézményspecifikus vizsgálatokat, hanem kollektív döntést hoztak, pedig 21 intézmény esetén nem lett volna lehetetlen feladat a körülmények egyenkénti megvizsgálása.
A szóban forgó jogi vitáról korábban részletesen írtunk. Az ügy szálai a felsőoktatási fenntartóváltás körül kialakult politikai vitára nyúlnak vissza. A debreceni felsőoktatási intézmény 2021-ben került a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány fenntartásába. Majd az Európai Unió és a magyar kormány között kialakult vita részeként az Európai Tanács két éve megtiltotta az uniós intézményeknek, hogy támogatást adjanak a magyar közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak, illetve az általuk fenntartott közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak. Ez azt jelentette, hogy a 21 magyarországi modellváltó egyetem nem vehet részt azóta sem az Erasmus+ oktatási csereprogramban, valamint a Horizont Európa kutatás-fejlesztési programban. Ezt azzal indokolták, hogy korrupciós kockázatot jelent az a tény, hogy az állami támogatásban részesülő intézmények irányító testületeiben magas rangú állami és kormányzati tisztségviselők ülnek.
Szerdán másik öt magyar egyetem (SE, ÁTE, ÓE, ME, DUE) által indított per tárgyalása, majd a tanácskozási szakasz követi. A Debreceni Egyetem közlése szerint ez több hónapig is elhúzódhat, és csak ezt követően hirdeti ki az ítéleteit az Európai Unió Bírósága.
